A Laibach 1980 június elsején alakult Trbovljében. Először Laibachkunst néven multimediális kiállításokat, koncerteket szerveztek, majd 1982-től, az első stúdiófelvételtől, elsősorban zenekarként működik. Első kazettájuk 1983-ban jelenik meg, a méltatlanul elfeledett Last Few Days-zel együtt. A korai munkákat, koncerteket később kiadják, így rálátásunk lehet az együttes kaotikusabb/korai indusztriális arculatára (pld. Rekapitulacija, 1985). 1984-ben a Neue Slovenische Kunst (továbbiakban: NSK) megalapításával a Laibach által képviselt ideológiai-esztétikai retro-princípium valóban átfogóvá válik; a képzőművészetet az IRWIN-csoport képviseli, a színházat a Scipion Nasice, majd később a Vörös Pilóta Kozmokinetikus Színház, a dizájnt a Novi Kollektivizm, és még külön filozófiai, filmes, és építészeti részlegük is lesz. 1984-től lemezen is megjelentetik munkáikat, de az igazi sikert az 1987-ben, a Mute-nál megjelentetett Opus Dei hozza meg. Ezen a lemezen kezdik szisztematikusan feldolgozni a popzene ikonikus alakjait és számait, majd az 1988-as Sympathy for the Devillel, és a Let it Be-vel folytatják. Közben több színházi produkciónak készítenek zenét, melyek szintén megjelennek (Baptism under Triglav, 1987, Machbet, 1989), és intenzíven használják a klippek totalitáriánus nyelvezetét. A kilencvenes évek változást hoz az egész keleti blokk, az NSK, és a Laibach tevékenységében. Erre az első válasz az NSK állammá alakítása, mely nemzetek feletti, transznacionális jellegel bír. Némi szünet után, ezekre a változásokra is reagál a Das Kapital sátánista technója 1992-ből, majd külömböző szóló-projektek után, a következő nagyobb munkájuk a NATO 1994-ből, mely visszatérés az eurodiszkóhoz, erőteljes, a szétszakadó Jugoszlávia kortárs helyzetére reflektáló üzenetekkel, majd az 1996-os Jesus Christ Superstar-album, mely elsősorban a metál nyelvezetét használja. Újabb, hosszabb szünet, és side-projektek után, 2003-ban a WAT, majd az Anthems dupla-kompiláció után jelenik meg aktuális lemezük 2006-ban, a Volk, mely 14 nemzet — köztük saját NSK-Stadt-juk — himnuszát transzmutálja laibachkunsttá. A 2008 májusában megjelent LaibachKunstderFuge az enigmatikus Bach-művet interpretálja a techno, a Kraftwerk és az összeesküvés-elméletek szűrőjén keresztül.