2008 nyár
Prágai Tamás
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Prágai Tamás
Derűs ellenállás
Mintha füstben derengenének az arcok.
Valaki bejön, nem ismerik — kiderül, hívta valaki.
Mindenki itt van (kivéve, aki külföldön, máshol, hivatalosan távol).
Jó lenne névsort írni, mint Kosztolányi, az Esti ötödik fejezetében. „Mind-mind megérkeztek", írja. Hát ez jó. Legutóbbi bejegyzésem a blogomra (pragaitamas.blog.hu): éppen a sikerről „értekezem". Hogy mit jelent az „irodalmi siker". (Siker az is, hogy már hozzászólóm is van...:—) „Itt volt Bogár, az ifjú regényíró, Pataki és Ürögi Dani. Itt volt Arácsy, a festő, aki firenzei lovagruhában fényképeztette le magát, tőrrel az oldalán, amint zongorázik." Persze, ez megint Kosztolányi. Csak nem Gulácsy Lajos az ??? (Gyűjteményes kiállítása a Kogart Galériában: Gulácsy Hamlet-jelmezben, valóban tőrrel az oldalán, valóban zongorázik.) Tetszik, mert álnéven szerepelteti — én is ezt tettem Pesti Kornélomban (ahol az Immun is fölvonul, seregszemle A budapesti Maya-kultusz kialakulása című elbeszélésben, Kosztolányi után szabadon.) A könyv minden valamire való könyvesboltban, de még könyváruházakban is kapható.
Siker? Kosztolányi nemzedékét Kosztolányi nemzedéke ismerte. Az Immun Csoport nemzedékét az Immun Csoport nemzedéke ismeri. Az „utánunk jövőknek" még rosszabb. Lehet, hogy ők meg tanulni fogják. Ez szép lesz, valószínűleg ezt nevezik perverziónak.
Füstben derengenek, jó ideje a Vista kávéházban, a Paulay Ede utcában. Hogy miért ott, az egy rejtély. Korábban nem (itt derengtek), de igazából nem talált magának helyet az Immun. Helyek, ahol korábban volt(unk), már megszűntek — maradt ez. De a csoport kialakulása is rejtély — az biztos, a kék metrón találtuk meg a nevet, ahogy jöttünk befelé a Határ úttól, egy Kemény István / Vörös István est után, dolgavégzetten. Végh Attila, Zsávolya Zoltán és jómagam voltunk jelen, és talán Dörögdi Ádám, filozófus és fotóművész. Nem lehet igazán tudni, ki „tagja" a csoportnak, ki nem. Voltak viták és összeszólalkozások is, de igazából ez is letisztult. Kezdettől fogva itt volt még Rózsássy Barbara és Barna T. Attila, kezdetekben Fodor Miklós filozófus és klubzenész, Balázs Sándor műkritikus és Csillag István nagyon filosz barátunk, Bércesi Barbara zeneértő, később Győrffy Ákost, Iancu Laurát és Erős Kingát mindenképp meg kell említeni. Erről: vissza a blogomra (még mindig pragaitamas.blog.hu), feltettem néhány anyagot és dokumentumot, mustrát a Napút 2001/7-es számából.
Nem tudom, mi az Immun, a már kétszer (most harmadszor) idézett blogon azt írom: asztaltársaság. Mert az. Van, akikkel egy asztalhoz ülni, beszélni jó. (Asztaltársaság az, ahol lenni érdek nélkül tetszik.) Nem tudom, kell-e ennél több vagy kevesebb. Egy biztos, rácsodálkozom legutóbbi köteteimre. A Ellenanyag direkt utalás, de az Ellenőrök a hatoson címében is felbukkan az "ellen" szógyök.
Immun? Rendszernek nem rendszer (és nem is őrült), de van benne — beszéd.