2008 ősz
Petőcz András
1959-ben született, Budapesten. József Attila-, Márai Sándor-, Magyarország Babérkoszorú-díjas, valamint UNESCO-díjas író, költő. Munkáit a világ számos nyelvére fordították le. Legutóbb megjelent könyvei: Concrete. Experimentális költészet 1980-2018, Bp., 2018., Ancika. Kisregény és elbeszélések, Bp., 2018. ... és arcára álarcot teszen. Versek, Bp., 2017., Aysa — Harminc nappal a háború után. Regény, Bp., 2016.
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozatának elnöke.
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozatának elnöke.
LAPUNKBAN MÉG »
2008 nyár » 2008 ősz » 2008 tél » 2009 nyár » 2010 ősz » 2013/3 » 2013/5 » 2013/6 » 2014/1 » 2014/3 » 2015/1 » 2015/3 » 2015/4 » 2015/6 » 2016/1 » 2016/2 » 2016/3 » 2016/4 » 2016/6 » 2017/2 » 2017/3 » 2017/4 » 2017/6 » 2018/3 » 2018/4 » 2018/6 » 2019/2 » 2019/3 » 2019/4 » 2019/6 » 2020/2 » 2020/3 » 2020/4 » 2020/5 » 2020/6 » 2021/1 » 2021/3 » 2021/4 » 2022/1 » Rafting » R_evolution » Sárospatak » Székesfehérvár » Veszprém
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Petőcz András
Bartók Béla utolsó levele
Eljön majd egyszer,
engem sem kímél,
megérkezik
az utolsó ímél.
Elér engem is
az az üzenet,
az 1 méter 80-as
márványkeret,
amelyik betakar:
szépen csiszolt kő,
alóla többet már
nem bújok elő,
arcomra ráfeszül
az utolsó álarc,
belőlem annyi lesz
amennyit bevállalsz,
mítosz leszek talán,
történet, ha épp,
az lehet a legtöbb,
hogy nem csak hulladék,
virágot helyez rám
a hálás utókor,
"isa hamu", mondja,
meg annyit még, hogy "por".
Itt van az üzenet,
benne annyi áll:
megölel téged is
a szerető halál.