>>>>>>>>megkérdezhetem-e, mi van veled szűkszakállú?
>>>>>>>>feltettem egy bátortalan a kérdést, ugye válaszolsz rá?
>>>>>>>>
>>>>>>>A kérdést, hogy mi van veled, nekem kellett volna, Judit.
>>>>>>>Mindegy. Határidő feszít. Határidős munka. Tudod.
>>>>>>>Aztán határidő megint. Határtalan elvonások.
>>>>>>>Ki hogy bírja. Kinek hiszti, kinek flúg vagy depresszió.
>>>>>>>Fegyelmezem magam, ahogy. Nem növök saját fejemre.
>>>>>>>Máséra se. Legközelebb. Talán többet.
>>>>>>>
>>>>>>mikor? mikor legközelebb? távolságod hogy lesz közel?
>>>>>>meddig maradsz szűkszakállú? bátortalan kérdéseim
>>>>>>körmöd köré hogyan fonod? körmöd alatt velem mi lesz?
>>>>>>ez így tripla elriasztás, nem ilyen vagy, nem csak ilyen.
>>>>>>kilenc éve vagyok határidők között kényszerpályán.
>>>>>>életidegen álmokkal saját magam húztam csőbe.
>>>>>>kilenc éve hordom magam, s nem nőttem fel. nem nőttem fel.
>>>>>>hozzád sem érek fel soha, szűkszakállú.
>>>>>>
>>>>>Van a konkrét határidő. Például egy nyers szöveget
>>>>>két hét alatt jóvágyúrni. Alkat kérdése a panasz.
>>>>>Egyik felől azt mondom, jó. Másfelől viszont örök szar.
>>>>>Úgyhogy lassan szarszakállú leszek, ha így megy sokáig.
>>>>>Persze magad tehetsz róla. Ez már belső határidő.
>>>>>Elvárásszint. Magad szabod. Szűkre. Bőre. Szarra. Jóra.
>>>>>Túlfeszíted. Provokálod: Határaim, átengedtek?
>>>>>Hogy igen vagy nem, az mindig ott és akkor. Konkrét módon.
>>>>>Többnyire váratlan dől el. Elvont határidő is van,
>>>>>persze. Személytelen. Elvonásos. Erről most nem.
>>>>>Inkább te jössz.
>>>>>
>>>>mondhatod szar, tekintheted elvontnak is, lehet, lehet.
>>>>légszomjam van. például most, ebben az e-mailben veled.
>>>>amióta élek, tudod, légszomjazok. plusz két gyerek.
>>>>apa nélkül. céges honlap. waldorf intézmények. telek.
>>>>rajta nagyház, kiskert, kutya, duna közel, távol hegyek.
>>>>természetes életmód és reformkonyha, forralt tejek.
>>>>judit favág, gyújtós, gyerek, ovi, suli, honlap, s legyek
>>>>fitt, akár a market-legyek, aztán vissza, főz, mos, etet,
>>>>közben séta, kutya, gyerek, vissza, fürdet, fektet, mesél,
>>>>légszomj, határidő helyett, persze, magam szabom, lehet.
>>>>lehet, szűkszakállú, lehet...
>>>>
>>>Hát nem mondom, sok. Sok konkrét. Persze, tudom. Nekem könnyű.
>>>Gyerek nélkül. Honlap nélkül. Mindig mondták, könnyű neked.
>>>Szűkre szabsz te úgyis mindent. Könnyű. Faszt könnyű. Legfeljebb
>>>környezetkímélő. Mint az inspirált kémény. Én csak építeni szerettem volna,
>>>míg a kőművesek időhúzni. A feszültség minden téglasornál emelkedett.
>>>Végül elkészült, de már nélkülem. Azóta is áll. A kémény. Óvodát fűt. Biztonságos.
>>>És kelemeni. De nekem könnyű.
>>>
>>jaj, ne, ne tedd. ne építs be kéményedbe.
>>szeretnélek kérni valamire, már rég, de nem merek szólni.
>>gyerekeid apja te vagy, s te is leszel, szűkszakállú. mindegy,
>>hol vagy, hol nem, mellettem vagy kastélyodban, szeret...
>>
>Nekem könnyű. Áll a kémény. Óvodát fűt. Tudod...
>

szakállfüggő vagy
tépkeded csak
szétszórt szeméremszőrzet
a klaviatúra
billentyűi között

nyolcadik szobádban ülsz magad
azt hitted ez a szintézis-szoba
ami magába foglalja
az összes előzőt
kihangosítja a belső csöndet

monológod álcán kínálod

***

lányságát visszfénye őrzi
feje körül makrancos
szálak glóriája

kékopál lénye transzparens
érhálózat verő és visszerekkel
oxigéndús és oxigénhiányos
vérrel ami a sejtfalon át
ereszti magát és hiányát
szemi
perme
ábilis
báját

***

serceg a tű a bakelit
barázdák felett
a háttérből kitöröl
hetetlen alapzaj