2008 ősz
Kristóf Gábor

LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél

Kristóf Gábor

itt a vég?
Halihó Zolikám!
Na figyelj, nagy gáz van! Valahogy sikerült elaludnom a expresszen, s egyszer csak arra ébredek, a kaller buzerál, szálljak mar le, innen nincs tovább út...
Ez még nem lenne baj, jobban aggaszt a helyiek furcsasága, azt mondják: itt van a vég! Tudod jól, nem hiszek én az ilyesmiben, de itt valami tényleg bűzlik! Sose süt a nap, mintha árnyéka lenne itt mindenki önmagának. S ez a fülledt levegő?! Hát Zolikám, nagy szarba keveredtem!
Aztán előkerült egy térkép. Elmondták nagy vihorászva — ezek a fafejek —, nagyon nehéz lenne visszajutni, s hogy eleve rossz úton indultam. Valami hegygerincet is említettek. Azt mondták, innen Appendixilandben nagyon bonyolult a helyzet jövés-menés szempontjából, nagy lyuk ez a hely. Viszont állítólag nagyon f***a helyek vannak a környéken, lehet, akkor körülnézek ebben a szorult helyzetben inkább.
Kérlek, csinálj már valamit! A Doki biztos fog tudni segíteni, s jó lenne odaérnem arra a holnapi akcióra...vagy mégse? Tényleg itt lenne a vég? Nem tudom, de ha ezek egyszer felszarnak...
u.i.: nagyon király ez a világháló dolog, csak ezt a furcsa klaviatúrát nem bírom megszokni. Ja, meg csatoltam a térképet, nézz utána! Kösz haver!
Üdvözlettel: Béci