Küldöm tehát a kért alapokat a lehetetlen Légyott lehetséges elmaradása alkalmából tartandó torra tervezett megemlékezéshez.

Tehát: - - - - - Ez itt az öt vonal. Helyezzétek őket egymás alá (vagy fölé), és hosszabbítsátok úgy 3 felvonásnyira! A segédvonalakat, valamint az ütemvonalakat csatolt fájlként küldöm. A mellékletben találjátok a violin- és a basszuskulcsot, valamint a keresztet és a bét is - ezeket igény szerint kopizzátok! (Nincsenek külön az előjegyzéshez és a félhangok előállításához szükséges bék és keresztek. Ugyanabból a készletből dolgozzatok!)
A betűkkel vigyázzatok! A „c-d-é-f-g-á-h-c" blokk a zenei hangokhoz, a dallam megformálásához használandó, az a-á-b-c-cs-d... kezdetű betűsor a szöveghez. (Bizonyos szláv szereplők igényelhetnék a cirill betűket, de a nemzetköziség miatt javasolnám inkább a fonetikus átírást.)
Küldök néhány szpészt is. Valamennyi saját szerzeményem. (A honorról lemondok!) Használjátok bátran és bőséggel a szóközökhöz és a szünetekhez. Ezek nélkül nincs se muzsika, se irodalom! És egyáltalán: az élethez és az égéshez (is) levegő kell! Ez tény. Punktum.
Apropó: pont! A csatolmányban a kettőspont után található számtalan . (pont) közül egyik sem írásjel, és nem is légyottos légypiszok, hanem a sztakkátó jele. Helyezzétek őket ízlés szerint a kiválasztott hangjegyek fölé – zaklatottabbá teheti a hangzást ez a kis pattogás. Itt van még az elcsendesedéshez a dekresendó, a felbőszüléshez pedig kresendó is. (Ezek jelzéséhez javasolhatnám a Ctrl+Alt+y, illetve Ctrl+Alt+í billentyűkombinációk használatát, bár a fokozatosság érzékeltetéséhez jobb lenne valami grafikus megoldás.)
Javaslom még: legyenek a műben bőven elbeszélő részletek, valamint csendes szomorúságok, szenvedélyes forték, mit forték, fortisszimók, természetesen ezeket is csatolom a parlandóval és a piánóval együtt. Az átkötésekhez küldöm a legátót, és még néhány lehetséges megjegyzést. Ha mindezeken túl bármire szükség lenne, csak szóljatok! De talán már ennyi elég is alapanyagként a Bartók + szlávok című operához. Mert nyilvánvaló egy ilyen találkozás, pláne a találkozás virtuális elmaradása csak tragédiában, zenés tragédiában beszélhető el.
Zeneszerzőként ajánlanám – tekintettel a fesztivál névadójára és a helyre a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében működő Zeneszerzés fakultáció oktatóját. A librettó írója lehetne  ha lenne – az egyetem Szlavisztika tanszékének vendégelőadója. Több személy esetén –  a szlávság sokszínűsége okán – kapjon mindenki legalább egy dalszövegnyi lehetőséget. A bartóki dalt, mert az is kell, a Légyottra jelentkező költőktől kérjétek!
A szereposztást rátok bízom. Előadók – gondolom – bőven lesznek. Jönnek majd az operafesztiválra szólisták és kóristák, zenészek, táncosok, kottalapozgatók. Lesz itten szláv lélek, magyar virtus, szenvedély, szeszély, szomorúság, szellem és szerelem... meg szinkópa. (Ez utóbbit csak az alliteráció minél szélesebb szárnyaltatása miatt írtam ide.)
A bemutatót, a nagy torozást  – mivel az operafesztivál mellett a Barlangfürdő Miskolc város másik nagy büszkesége és turisztikai attrakciója –  természetesen Tapolcán tartanám. Ez azért is nagyon jó választás, mert a toplica / tapolca szláv jövevényszó: magyarul úgy mondhatnánk: meleg vizű tócsa, pocsolya... Erről egyelőre ennyit.
A karmester beinthet. Béke toraira!
(Én pedig most mélyen megrendülve megyek a munkahelyemre.)