bármennyire hihetetlen
de internet nélkül
értelmét veszti az opera —
ahogy a többi böngészőprogram is

az utolsó levél már nem ér
az utolsó e-mail létezése öncélú
csak önmagáért-valóságában egzisztál
magán kívül nem szól semmiről
én sem szólok ha magamon kívül vagyok
olyan vagyok mint az utolsó levél
az utolsó üzenet az interneten
vagy az utolsó levél az őszi fán
magamról szólok senkinek
nem érek célba
nem ér a nevem
hanem Olivér
az önként vállalt szerepekből is kiesem
nem ér beszólni
a szavakat bele a levélbe
a levelet bele a semmibe
és köré légüres teret
vagy egy istent
ha azt mondom
ez egy metafizikai matrjoska
eljutunk a szlávokig
de hiába kattintgatunk
vagy püföljük azt a kurva entert
nem engednek be
meg persze az opera is összeomlik
régen nem bírnak kiadni egy stabil verziót
nem érek vele semmit
ez már nem e-mail
csak egy időkapszula
majd kinyitom ha halott leszek

és vajon az interneten túl van valami
vagy az internet alatt
vagy hová kerülnek az éppen
úton lévő szavak?