Első Légyottja lett volna ez, s Mégse lett. Hiába, ilyen a formája. Pedig készült rá már egy ideje, úgy és annyit, mint a Lucaszék. Ám a hamu.

Az beborította a terveket. Szantorinivé lett a hír hallatán - hiába, explozív típus —, hogy Európa tabu. Sokat tett ezért a Légyottért, bensője weöresen izzó lépcsőfokain járt fel s alá — szétnyűtte díszeit, elűzte szánalmait, kioltotta lángjait. Dühe füstölögvén elképzelte, hogy tízezer lépés kéne csak, hogy eljusson a Tízezer Füst Völgyébe, fumarola-látni mindig is vágyott - aztán tán neki is nagyobb lesz a lángja, mint a füstje.

Másik tízezer lépésre ott van a Ladoga, egy csepp, két csepp, öt csepp, meg tíz, tíz, tíz, tiszta víz, amit folyvást Labodának ír és mond, lábad ide, amoda, s onnan már csak tízezer országhatár, s Európába is eljut. Na.