2010 ősz
Deák-Takács Szilvia
1973-ban született Kisvárdán. A KLTE magyar-művelődési és felnőttképzési menedzser szakán végzett. A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium magyartanára. Írásai a Gondjainkra bízva, Időjelek, Mégis tavasz, Májusi szél, Arcok és énekek, az operafesztiváli Légyott-antológiákban (2007-2011), a Szeged effekt2-ben jelentek meg. Tagja a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesületnek, alapító tagja a Czóbel Minka Baráti Körnek. A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium fennállásának 95., valamint 100. évfordulójára készült Jubileumi Emlékkönyvek szerkesztője. A Modus hodiernus sorozatban megjelent „Jövőm emléke, múltamnak árnya” — In memoriam Czóbel Minka című tanulmánykötet szerzője. Publikált a Pedagógiai Műhelyben, A Vörös Postakocsiban, az Irodalmi Jelenben, a Szegedi Lapban, A Pad folyóiratban, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében. Elvégezte a Magyar Író Akadémia Szépíró mesterkurzusát. 2009-ben írása jelent meg a Mestereink nyomában című antológiában, valamint Kornis Mihály íróakadémiai tanítványaként a szerző alkotói honlapján. Az SPN Könyvek sorozat szöveggondozója 2013-ig. A HogyÖt, a Hunlandia, a Miskolc KapuCíner és a Díszkosz tizenkettő című antológiák szerzője. 2008-2014 között a Spanyolnátha szerkesztője. 2011-ben Bessenyei Emlékplakettet kapott. A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (manyszi.hu) nyelvi tanácsadója.
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
SPN Könyvek 8. Berka Attila:
Hosszúkávé külön hideg tejjel, 2010
Rendelje meg: spn@spanyolnatha.hu
Deák-Takács Szilvia
Bevezető / Heten a hét leány esküvőjén, Boldogkő várában
Összeállításunk hét szerzője: Vígvári Tamás, Iancu Laura, Czuder Tamás, Jakatics-Szabó Veronika, Kürti László, Könyv Kata, Dömény Veronika művei „népesítik be” a középkori Boldogkő várát: ők a hét leány esküvőjén lépnek fel. A virtuális középkori esküvői lakomán felszolgálunk többek között sült vadgalambot, fürjet és fogolyt, libát, őzet, sült vadkant, halat, sült pávát, birkát, sajtokat, diót, friss gyümölcsöket, mandulatejben párolt osztrigát, sörrel ízesített kenyeret, párolt káposztát, gyümölcslepényt, tejsodót és fűszeres forralt bort, termesztett és vadon termő gyümölcsöket; datolya és a pisztácia is kerül az asztalra. Néhány zöldségre is számíthatunk: sárgarépa, káposzta, saláta, póréhagyma, kardi, vöröshagyma, mogyoróhagyma, petrezselyem és zsálya lehet az asztalon. Italként vizet, bort, söröket, mézbort, tejet, almabort fogyaszthatunk. Meggyből, kökényből és faeperből erjesztett gyümölcsleveket is kínálunk; s a lakomán természetesen torta is van az asztalon, amely szükséges a szerencséhez és a jóléthez. Jó étvágyat kívánunk!
A boldogkői vár történetéről szóló legenda:
A tatárok elől menekülő IV. Béla királyt Aszaló községben Bodó, az öreg aszalómester bujtatta el egy pincében. Amikor megérkeztek a tatárok, Bodó süketnek tettette magát, a tatár vezér hiába kérdezgette az öreget, az folyton félrebeszélt. IV. Béla megköszönte Bodónak a segítséget, és a tőle kapott lovon továbbállt. Amikor a tatárok elhagyták Magyarországot, és a király visszatért, Bodó hét szekér aszalt gyümölcsöt vitt Budára a királynak, a szekerek bakjaira hét lányát ültette (Bodó tündérei). A király birtokokat adományozott Bodónak a jóságáért, de feltételeket szabott: várat kell építenie öt év alatt, mellyel megvédheti a környéket. Amikor lányai megtudták a feltételeket, azt találták ki, hogy férjjelöltjeikkel fogják felépíttetni a várat, csak annak ígérkeznek el, akik legalább egy-egy évig építik nekik a várat. Bodó megkérte a királyt, hogy hosszabbítsa meg az öt évet még kettővel. Ezután a Bodó lányok Budára voltak hivatalosak egy bálba, ahol meg is kérték kezüket, és a vár építésbe is beleegyeztek. A hét év alatt fel is épült a vár, amit kezdetben Bodókőnek hívtak. Később mind a hét lány esküvőjét a várban tartották meg, egyszerre. Béla így szólt az esküvő után: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”