így estvefelé lehanyatlott égi testként sötéten magamba bonyolódván úgy vagyok mint móricka a zsebkendővel mindig az európakulturálisfőváros ugrik be az agyamba mer a begyembe van ha palira vesznek elmarad nyugi a nagyjelenet mint ama fejenállásom a levéltári nagyfotelben hisz nem a hiszti turbóztatott akkor sem csakhogy menjen a fejembe a vér egyébként nem lehet kibírni a hónapok óta tartó rohammunkát azt a rengeteg brosúradumát ötvenezerszer átírni értelmes szöveggé szinte lehetetlen a végére viszont egy teljesen lecsupaszított valami marad az öreghalász nagyhalának csontváza ám ezzel is majdnem nyerünk legalábbis a nemzetközi zsűri kémeink jelentése szerint a mi pályázatunkat találja a kiírás szellemének leginkább megfelelőnek de ez a flepnigyanús gyurcsányfleto mégsem nekünk adja állítólag  körbekémlelt  kulturális főváros? nincs ellenvetés pécs! már rakta is elfele az anyagot a kormányülésen egyetlen miniszternek sem hagyván hozzászólást olyan formán dicsértek aztán minket mint az oroszlánokkal álmodó szantiágót miszerint nagy halászok a miskolciak csak pekhesek mer levótjácva a mi vilink beadás előtt három héttel nem véletlenül szállt el dühödten valami rétimajorba madárlesre láthatott valamit hogy mi folyik a politika szennyes medrében olyan fehér volt mint a vinnyogó sirály de nem szólt semmit se ő se szólt senki se szólt mi sem szóltunk semmi ellen tán mellette sem elegen a lobbink volt-e rossz nem tudom így járnak mind akik csak dolgozni tudnak a végén hazajővén vili még beletúrt az anyagba mintha még számítana valamit a hümmögő főnöki felügyelet  de ekkor már dobrosi is káromkodott a fasznak írod át ötvenezeregyszer mert tán épp emiatt ugrik el a potyka petyka na én kiscserkész nem emiatt szakadt el a cérnazsineg az évszázad vagy évezred legnagyobb fogásánál hohoho hahaha utólag jókat kacaghatnánk naivitásunkon de megreped számon a mosoly sőt vicsorítok már mint a műnyúl után nyargaló agár hisz volt egy másik pálya mint kiderült ahol a minket megillető falatokat odalökték a nyáladzó háziállatoknak csak később tudtam meg egy pesti pénzügyi háttérembertől aki nekünk dolgozik az isten meg ő tudja ki az a nekünk hogy keveset kértünk a második helyért mi?! te nem tudtad imrém ejnye komolyabb embernek gondoltalak hogy ki mikor hol egyezett? mit számít már kaptunk egymilliárdot  az uszodára egyetértek ez kevés többet kellett volna kérnie a főnöknek méltatlankodott a bankár de lehet hogy ez az egész csak legenda a már úgyis mindegy alapon legalább jöjjön valami egymilliárd az is valami aztán mi lett ez lett ami van illetve újra az olajos fekete gyári földbe süppedt lelkek kóvályognak körülöttünk s éppen minket akarnak abba beledöngölni amiben vannak akiket ezzel a pályázattal elindítottunk valamerre talán a remény nyílott ki nagy dörrenéssel mint a börtön vasajtaja lehetünk szerkesztő úr lehetünk? igen lehetünk mondtam a tágra meredt szemű utas nélküli taxisnak a fekete munkán sínylődő régi bányászhavernak a korábban nyolc liter vizet megivó s kiizzadó kohásznak akit megszégyenítve úgy küldtek el hogy ne verd a vasat mert minél jobban vered annál több kárt csinálsz fiam egykori tanár nénijének akit méltányosan küldtek el nyugdíjba pedig tele volt élettel az élete volt a tanítás nemzedékek sokaságának a tudás mellé emberséget is adott magyar emberséget s a kezdetben gúnyos kacajjal legyintő politikusokat is próbáltam meggyőzni mind azt hiszi az emberek azért születtek hogy nekik szolgáljanak ócska seftes újgazdagoknak hintettem az igét mindenkinek de legfőképpen magamnak hogy lehetünk igenis lehetünk! lehetünk? hát nem tudom még megboldogult tényfeltáró vagy inkább lényfeltáró újságíró koromban követvén a kor sikeres áruházi reklámhadjáratának intelmeit miszerint  „ha bemegyek jól kijövök ha bemegyek″ a négy égtáj felé kimentem és bejöttem a képzelt kapukon át miskolcra szentpéteri kapu zsolcai csabai győri kapu és persze a sötétkapu elég sötét képet tárhattam az olvasók elé ám akkoriban makszimusz pusztulandusz uralkodott a provincián csak a cián segíthetett volna a korrupción a gyárista maffián eluralkodott a mohóság a spontán privatizáció égisze alatt  mindent és mindenkit felszámolásba vittek bele a város a reménytelenség mocsarában vergődött ezért is történelmi bűn ez a mutyi mea kulpa lemondhattam volna magam is de úgy voltam vele legalább egy médiavállalatot építek a városnak ha már a délihírlapot ellopták csakhogy bármit lehet építeni emberek épült is tessék megnézni a kultföv szinte minden projektje lassan elkészül de kikészül az ember emberek ha nincs lelke annak ami fölépül a zsoltár szerint ha az úr nem építi a házat (hazát) hasztalan fáradt ki építi azt vagyis plesztóninak van igaza aki azt tanítja hogy minden az emberépítéssel kezdődik mert kultúrfőváros kultúremberek nélkül aligha jön létre és fordítva is igaz de továbbmegyek a tudás és a kultúra viszonyát minden nagy bölcselő taglalván arra a kézenfekvő következtetésre jutott hogy a lélektelen erkölcstelen kulturálatlan tudás mit sem ér miként a tudás nélküli kultúra is elcsúszhat a gagyiba szekták szörnyű kizárólagosságok születhetnek a belelátás és a belátás bölcsessége nélkül ideér nagylászló intelme is: műveld a csodát ne magyarázd eszerint drága miskolciak kezdjük el végre az emberépítést az alapoknál ha lehet ha hagyják mánmostan