2010 ősz
Nagy Zsuka
1977-ben született Nyíregyházán, ott is él. Író, költő, szerkesztő, tanár. A Nyíregyházi Főiskolán és a Miskolci Egyetemen végzett. Írásait többek között: az Eső, a Palócföld, a Bárka, a Pannon Tükör, az Élet és Irodalom, A Vörös Postakocsi, A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, a Látó, az Együtt, az ambroozia.hu, a muut.hu, tiszatajonline, illetve a Kaleidoszkóp Versfesztivál, a Légyott, a Viszontlátás, a Használati utasítás, a HogyÖt, a Miskolc KapuCíner, az Év versei, az Év novellái antológiák közölték. A Vörös Postakocsi munkatársa, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle szerkesztője. Kötetei: mégismarionett (Parnasszus Kiadó, 2008), küllők, sávok (Orpheusz Kiadó, 2017.) Díjak: Kaleidoszkóp-díj (2003, 2004), A Vörös Postakocsi-díj (2010), a Tokaji Írótábor Nagydíja (2017).
Fotó: Monostory Judit
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
SPN Könyvek 8. Berka Attila:
Hosszúkávé külön hideg tejjel, 2010
Rendelje meg: spn@spanyolnatha.hu
Nagy Zsuka
Igyekezz, a légytér zár
(Lovai után ’szabadszombaton’)
Címezve BartókpluszEurópának
Tíz bűnöm van. Hét ajtóm. Szarra légy. Jön a hajóm. Európa visszavár.
A vulkán a nagy Batu. Jön és nem érsz haza. Pedig nincsen háború. Föld sem kell senkinek
A természet szemedbe löki a port és lő. Mint a westernfilmeken. A rész kezén barna pöttyök.
A rohadó államok. És az E201-ek megsebesítettek. Mert az vagy. Amit megeszel .És az
ember ha pölö műanyagot eszik. Nem marad ember. Csak lábvizet gyűjtő műanyaglavór.
De azokat a májfoltokat Európa kezén. Bartók hangjegyeknek látja. És megszólal.
Cantata Profana. És a műanyaglavórok, műanyagjátékok és minden. Ami természetnek
ellenére vált. Dúdolni kezd. Szarvassá. És hallod az őserdők jaját. A tíz kicsi indiánt.
A rezervátumba zárni az egyik felét. A másikat konzervatóriumba. Hogy konzerválja
a lelket. A zenélőt. Hogy lássa. Az a Men in black világ. Hogy az őse hogyan muzsikált.
Ahogy szabad szombaton 10-én az a csivitelő madár. Mitől patetikus lettem. De féltem is.
Monoteistán szidtam az istent. Közben eszembe jutott Aphrodité. Polifonikus istenszemlélet.
Van ilyen. Ja. És féltem tehát. Hogy a madárnak ló feje lesz. Egy Szfinx kérdez majd tőlem
találóst. És kentaur jön el értem. Nem kell nekem repülőgép. És a Gattaca-világ megérint.
Dredd bíró jön elém. És láttam a csillagok háborúját. Van mitől félnem. Tehát. Be kéne zárni.
Minden képzeletet. Ne váljon valóra semmi. Akasszák fel az írókat és a költőket. Félem a
sci-fi jövőt. És álmomban újra megjelent emberi formában a csend. Aztán Hirosima beszélt.
Egy animát. És szárnyra keltek az őselemek, az őssejtek. Dolly. A klónozott birka. Micsoda
modern mitológia. Reality. Meg kétszer szárnyra az ötödik elem. Így lett ő is tíz. Tiszta víz.
Bartókkal. Vissza a jövőbe. Csak tízta forrásból. Interaktív múzeumban öreg néne. Őzikéje.
Meg a Terminátorban. A Harmat. De te légy egészséges. Egyél csodálatos mandarint.
Tíz bűnöm van. Hét ajtóm. Egy Bartókom. Szarra légy. Élek. Zöld a fű.
Ui: Az a szép, zöld gyep, azért nagyon fog hiányozni.
/Poldi bácsi
Égigérő fű/