Sárospatak
Pálinkás István
1966. április 12-én született, Rácalmáson él. Írásait közölte az Új Írás, Árgus, Várfok, Pannon Tükör, Hitel, Parnasszus, Magyar Napló, Élet és Irodalom. Kötetei: Mécsek (versek, 1989, Léka Gézával közösen), Követ hoztam (versek, 1991), Tékozló évek (hangkazetta, 1995, versek Balkay Géza és Dinnyés József közreműködésével), A 13-as asztal (versek, Térey Jánossal közösen, 1996, Chicago, USA), Pannon beosztás (versek, Árgus, 1993), Névfosztás (versek, Árgus, 1999), Valaki a kínai negyedből (önfolyó-regény, magánkiadás, 2002), Valahol az óceánnál (mesék, gyerekversek, 2002).„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Pálinkás István
Az Utolsó Kávéházban
„A nő ment tovább, a boltok éppen zártak.”
Kispál és a Borz
Kávénak hívták a Házat.
Az asztalnál ülők magukat mondták.
Fejük fölött egy leltárcélpont
csüngött — keretben Anton van Dyck.
Átderengett néhány látszat,
hiába húzta közelebb a széket.
Találgatták, ki indul másnap,
s ki dob érmét, ha visszatértek.
Nagyjából, ennyi lett volna.
De ott volt még a másik, aki végett
emlékezni ma sem volt mersze.
Emlékeznek majd rá a székek,
amint feltörnek a pecsétek.
