lapot majd lapra hajt. holnapra holnapot. a síkon áll. patája nem dobog. egy helyben áll. vesztegel. az indulás, vesztegeti magát. odébb a lombok rendje. zöld a föld felett. pucér felhőkön pásztáz a fény. mind nudista. apályban szédül. égen a tenger. tótágas, tengerfenék. ladikok szárazon. hajók  kötélbakon. kátrányos teste vizet perget. lappadó vásznak. redők felett evez a kéz. légben úszik. megindul. szemközt a pusztulással. az ég alja. lapok egymásra hajtva. irgalom. kevés könyörület. ahogy lesz, úgy lesz. minden egy, egyre megy. halad mitől, halad hová. hol a világ. hol árnya hagyja el. hol a lélek cselvetése. nincsen vége. eleje sincsen.
meztelen erő. tagokba szalajtott vér. látni a közből. magad, ácsolat. lépdelve a fényben. mintha az. vizek mellén gyűl a hab. locsog a kövek közén. a zárások felett. tétova szél mereng. csalt és eldobott. futkos a hideg. halkan jajgat a szél. forog a könyv, lapjain surrogás. lódul az elme, bódult test remeg. áll a láthatár.

(a peremet nézni. ott görbül a föld, mondta mindig nagyapám. annyiszor, ahányszor tudta. ahányszor mondania adatott. komolyan hittem, amit tudtunk. látni, az a tudás. de nem láttam. nem hihettem el. álmomban csapzottan rohantam, gyorsabban, mint bármi. de nem érthettem hajlatát. talpalatnyi minden föld. a többi éhes szemek prédája. ésszel kell felérni, mi a láthatár.)

nem érhetni el. keze markol. toldaná, foltozná. mérhetetlen, ami való. szüntelen éhség, tékozló pazarlás. a némaság tere. nincsen vége, sincs eleje. hangokkal fedni be. teret tölteni. esélyt adni, másoknak. részünkre fogyatkozás. lankad a nap.  fakullog a fény. kopott testű fényrügyek. görögnek szét. feslett, szertelen tánc.

látom, amit mondok, mondom, hogy látok. papíron száradó futamok. keserű íz, elhull a bánat. szó szegi kedvét. maradni nem tud. az éterben oldja fel magát. tiszta lappal. az ég felé. hekk úszik az égen. lent morduló gyomor. spórák a földön. kalap szétkuszált üstökön. dunnák ott, paplanok alant. fent és lent. a távolban. ahol nem vagyok. távolba nézni, sohaott.

a beton gőzöl. éles a szem. reszket, hőköl. tagját nyújtaná. szürkül. profán, és elvezet. test a testedet. elnyeli lépted, a lépetlen valót. a kertek árnya. utánad szimatol. sóhajt, legyint. bocsánat hangja szól. nem hallod. valahol. megint távol maradtál. bévül magadon. egy igaz. tűnik a hatalom.

a szem fátyolát az alkony vérzi fel. mintha lenne szép. de nem részed e távoli részvét. szemedre magenta hull. beledörzsöl a szél. szaggal él az este. fent csillagok. szárban magvak, ezüst csillanók. rendekbe terelt káosz. ujjakba törölt szem. száradó nedvek a pálcán, a kézfejen. száradó könnyek, gyáva nap. a csillagok ideje ez. sokasodjatok. párában, falkákba nőve. szabadon, a hajnalok hajnalán. mindenkinek látni kell e csodát.