Sárospatak
Csorba Piroska
1952. augusztus 10-én született Szuhakállóban. Író, költő, tankönyvíró, tanár, 1974 óta publikál. Eddig tizenegy önálló kötete jelent meg. Bábjátékait a Pécsi Nemzeti Színház Bábszínháza és a Miskolci Csodamalom Bábszínház mutatta/mutatja be. Délután négykor légy az emlékműnél! c. novelláját Kardos Ferenc rendező filmesítette meg a Magyar Televízió számára. A kesztyű c. stílusgyakorlatait televízióra alkalmazta Podhorányi Zsolt. Díjai: MSZOSZ művészeti-kulturális díj (1992), Apáczai Csere János-díj (1994), Szabó Lőrinc-díj (2002). Legutóbbi kötetei: Legszebb séták Miskolcon (2007), Miskolci legendák (Fedor Vilmossal, Kossuth Kiadó, 2009). A HogyÖt és Miskolc KapuCíner SPN-kötetek szerzője.LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Csorba Piroska
Az én dadám
Szabó Lőrinc: Böszmék
Böszmék vagy balfék Zürichben hagyjatok
Dada van mert én is dadagok
Bár fogalmam sincs mi az a dada
Az irányzat az mégiscsak baba
A dada gázáremelés szökőár lepel
A dada fejbekólint megkúr lefejel
Lehetne bármi más: mama vagy papa
Bibi töftöf zsizsi gogo vagy kaka
A mondat a szó a név a hang kevés
Hisz jelentés úgysincs csak jelenés
A versírás kávépörkölő automata
Tupírozott cipőfűző mézes bakancs ez mind dada
Differenciálámítással győz egy tulipán
A költészet nem templom inkább kupi tán
A dada szörnyszülött szárnyszülött az égen
Dadázzak nektek itt a semmiért egészen?
KIVÁLÓ HOLTTEST ez a dadavers
Poénja nulla és az állaga nyers
Húzz a zacskómból :) egy szót majd egy másikat
Így készül a dadavers így az átirat
Dada az egyetlen romolhatatlan:
A halandzsavilág a köldökét néző katlan
Ideje van a némaságnak ideje a dadának
— Kit Tamkó Sirat (ó!) — és Déry-tatának
Kétezerhét ősze van döglött november
A dada vasmacska a dada tű a dada tenger
Én Dada Lőrinc vagyok alias Szabó Dada
Költőrinocérosz kit bolház kritikusok hada
Értelmetlen próbálok lenni de nem bírok
Már rég nem élek — ám még mindig írok




