Errefelé mindig fúj a szél, az utak mellett
cseresznyefák teremnek és részegek
a férfiak és lomposak a nők, akik
itt maradtak. Kisváros, kisemberek,
kis fizetések. A délutánok hamar
ideérnek és a nyárnak szeptemberben
már nyoma sem lesz. A Vöröstorony
körül köd sziszeg. Otromba évszak,
tél lesz. Fagyos folyópart, dermedt sár.
Hosszú telefonok, éjfélig húzódó
tévézések. Füstszag, disznóperzselés.
Vendégeskedés cigarettafüstben,
forrongó, savas borok. Ha arra gondolok,
hogy szeretnék itt élni, azonnal vissza-
fordulok. Elhagyom az erdőt, mely
körbevesz. Hiszen városi vagyok
— mit is keresnék itt?