Egyik operaelőadáson sem tudok részt venni, drága. Tizenhárom lesz. Leoncavallo sem lesz ott, mert meghalt. Bartók ott lesz. Már százhuszonöt éve ott van mindenhol amúgy. Bozóki András szerint lesz jövőre is, bár Leoncavallo akkor sem, szóval át kéne rakni mindent legközelebbre. Egy év múlvára. A randi elmarad, sajnálom. Én leginkább. Éreztem a hangodból, hogy neked sem jött volna be ez az év. Ez nem egy randis év, mondanád a telefonba, a hangod a fülemig ér, nekem a szám, de pontosan ötvenhét programot hagyok ki mégis, Miskolc várhat, Marton Éva amúgy is jelezte, hogy nem csak a ma, hanem a jövő művészei is bemutatkoznak. Jövőre akkor megyek. Giordano sem lesz most ott. Meghalt. Viszont huszonkét koncertet adnak, ha elmegyek. Dehát nem megyek. Szűcs Erika szerint ez az egész először társadalmi esemény volt, később pedig a szívügyük lett, ma pedig a büszkeségük. Ezt hallva egy kicsit meggondoltam magam, és szabadnapon filóztam. Aztán úgy döntöttem mégis, csak Bartók százhuszonhatodik szülinapjára megyek le. A valóság minél hűbb megjelenítése érdekében majd küldök fényképet. Mivel a KM idén száz millióval járul hozzá a fesztivál megrendezéséhez, ezért én itthon maradok és iszom bort. Mascagni is szereti, csak ő már meghalt. De azért ott lesz. Lehet, hogy végül én is. A randinknak annyi, de lesz még három balett.