Mindjárt az elején el kell árulnom, hogy nem hányt a Hattyúk várában, továbbá hogy letagadta, hogy mérget ivott. Amit fogyasztott, az növényméreg - "dinitrobutylfenol". Ismerik? Nos hát attól szállt ki belőle a lélek. Illetve az nem adatott meg neki, vagyis bent rekedt. Ugyanis megszűnt lélelgezni, így hát a hattyúdal elmaradt. Fel fogják boncolni, keresik majd, esetleg megtalálják. Nagyon verizmó, hogy meg is találják. El tudják képzelni, amint arcukba böffen a hattyúdal!

Tommy Salo hokijátékos. Svéd, illetve ki mondja meg, hogy nem finn-e, mit számít az útlevél! Vagy az lenne az érzés, amit aztán kutathatnak a boncnokok, míg megbolondulnak, ugyanis a nemzeti érzés nem böffen! A boncolóorvosok meg a nemzeti érzés találkája ezek szerint elmarad. Lesz belőle Mégse Légyott. Szóval egy hokiütő a Salo nevű kapus sisakjának rácsán áthatolt és sarkával megsebezte a szemét. Öt teljes percen át vak volt a bal szemére. Öt perc után visszanyerte a látását, egy ország várta lélegzetvisszafogva az orvosok döntését.

Lélegzet-visszafogva. És ha egy negyed óráig tart...?! Képzeljenek el egy kilencmilliós kollektív öngyilkosságot!

Sheddenben ezzel szemben, Dél-Nyugat Ontárióban holtan találtak nyolc felnőttet. Négy kocsiban, kettesével, a farmer szomszéd bukkant rájuk, riadóztatta a rendőrséget. Öngyilkosok lettek vagy kivégezték őket? Verizmo opera, a csempészek felkerekednek, ugye, don José is velük tart. Micaela a nyomába ered, szomorú üzenetet hoz: José anyja halálos beteg. Megtalálja tehát a hír, nem lehet elbújni, elrejtőzni előle. Eltitkolni: hiába hadovált a mentőknek, a méreg végzett vele. Átejtette őket * a sürgősségi helyett a rendőrségre szállították. Előbb összehányta a lakást, a sajátját, a cellában meg nem vett lélegzetet. Élettársa most feljelenti a... világot.

Vicces, mi? Lopjunk csipetnyi fekete humort a miskolci operába!

Tudok viszont olyan keserűt is, amitől a nézők lélegzete eláll: A svédországi Sundsvallban a féléves Lille misztikus örökletes betegségben szenved, az orvosok nem tudják megmenteni. Anyja naplót vezet a világhálón, abból tudni meg, hogy már megtagadja az ételt, nem is iszik. Anyjának a fél év egy örökkkévalóságnak tűnik. Arra gondol, milyen lesz az életük Lille, a Kicsi után* Utóirat egy héttel később: nagyanyja énekelt neki. Éppen elmosolyodott, közben egy nagyot sóhajtott, azzal az élet kiszállt belőle.