elavult elévült a találka
holdfényes éjjelen*
elmúlt az óvodáskor
az óvodáskor is elmúlt
nagy mély ragyogásom
veled szemez
kövess kedves a kövesúton
én se megyek sehová
de jó hogy üres vagyok
akár egy pénztárca

holdfényes éjjelen
szárnyalunk
szárny nyakkal
szárny nyak nélkül
a mélylélektan mély kút
elkékült az elévült találka
bizony talány az ember
parány
a díszdobozban
vihar az ágytálban

az elmúlás óvodáskora elévült
tolerancia tol előre
éjjel-fényes holdon
heves ösztönkésztetés csak
az elkékült találka
rohamsisakosan rohanunk
a műveltség felé
őröl az unalom-malom
fényes holt éjjelen
az avulás is elavul

elárvult holdfényes éjjelen
lecsúsztam a pentaton lejtőn
ó jaj nekem
felveszem a normaruhát
csak gyanútlanul szépen
ahogy a gyanúsított
ül a villamosszékben
elárult holdfényes éjjelen
aki álmosodni akar
álmosodjék

*Csehov