Székesfehérvár
Kalász István

LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél

Kalász István
Short story
A falun túli romos kastélyt még a télen megvette egy férfi. Senki sem tudta honnan jött, mit csinált, csak annyit lehetett tudni róla, hogy vastag szakállt viselt, sok pénze volt, és reggelente nagy, fekete terepjárójával hajtott át a behavazott falun, hogy csak késő éjjel térjen vissza. Falu, fűrésztelep, a téli erdő, azon túl a sötét kastély a tóval, a fehér, békés hattyúkkal. De egy ideje már kutyák támadtak az emberre az erdőszélen, így már senki sem ment a kastély, a tó felé. Csak egy fiatal lány járt ki oda hetente kétszer, takarítani, főzni. Aztán egy tavaszi napon döglött galambokat találtak a mezőn, másnap egy tehén pusztult el, a határban meg veszett rókát láttak. Egy este pedig hattyúk szálltak a falu fölé, suhogva köröztek az égen, aztán leereszkedtek a térre. Az emberek összeszaladtak, csak nézték-nézték a madarakat, a gyerekek visongtak, nevettek, szórták a kenyeret a madaraknak...
Másnap reggel döglött volt mindegyik. Ez rossz jel, mondta a falusi tanár, ezek a hattyúk a tóról jöttek, és körbenézett. Ekkor a lányt kezdték faggatni, kicsoda az a férfi? Miből él? Mit csinál? A lány, aki enyhén visszamaradt volt, a vállát vonogatta, és vihogott. Néhány nappal később a lányhoz orvost hívott az anyja, a lány rosszul lett. Az öreg orvos megvizsgálta, és azt mondta, nincs komoly baj, sőt öröm áll a házhoz. A lány gyereket vár. Az anya ordított az udvaron, ki tette ezt, ki volt az? De a lány csak állt némán, és mosolygott. Majd másnap reggelre eltűnt, a szobája üres volt, az anya pedig csak ült a templomban, és eszelősen imádkozott. A falu felbolydult, ki lehetett az, mégis, kérdezte a boltos, és egy fiatal férfi rávágta a sarokból, a szakállas, az a Kékszakáll, ő volt az! Agyon kellene verni az ilyet! Kicsit később az a fiatal férfi kifordult a kocsmából, suttogva telefonált, majd elindult a kastély felé. Verizmo volt az, a lány szomszédságában lakott. Ment a sötétben, ment a hatalmas, csillagos ég alatt, aztán egyszer csak megállt, megrázta a fejét, újra telefonált a mobiltelefonnal, majd sóhajtott, és visszafordult a falu felé.
Útja az erdő mellett vezetett.
A falusiak két nappal később találtak rá a testére. Még aznap este elindultak a kastély felé. Igazságot akartak.