Székesfehérvár
Sebők Éva
(Szeged, 1927. júl. 12.): író, költő, műfordító. Díjai: Kultúrkapcsolatok Intézetének Díja 1951; Odznaka Tysiaclecia [Ezredév Érdemrend] 1966; A Lengyel Kultúráért Érdemérem 1970; ZAIKS-díj 1970, 1988; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1971; A Kulturális Minisztérium Nívódíja 1979-ben kétszer; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1987; Fundusz Literatury-díj 1987; A Lengyel Népköztársaság arany érdemkeresztje 1987; IRAT-nívódíj 1995; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1997. Művei: Felköszöntő, v., 1951; Volt egyszer egy kisfiú, gyermekr., 1962; Mese az állatgyerekekről, képes mesekönyv, 1963; Hangmadár, mesefüzér, 1968; Mimóza , gyermekr., 1970; Boholy, meser., 1975; Lengyel teakeverék, úti esszé, 1978; Koboldos , v., 1978 [1979 *KMIK]; Hiszőke, gyv., 1980; Libikóka, verses képeskönyv, 1982; Denevérkönyv, mese, 1982; Tapóka, gyermekr., 1986; Tip-top tárlat, mese, 1988; Jégkarc, v., Békéscsaba, 1989; Belső sáv, v., Békéscsaba, 1994; Koronatanú, v., Békéscsaba, 1997. Műford.: M. Brandys: Az elbeszélés kezdete, r., 1952; K. Makuszynski: Akik ellopták a Holdat, ifj. r., 1957; A. Mickiewicz: Pan Tadeusz, v., 1957; W. Wasilewska: Kalandos út, ifj. r., 1959; M. Konopnicka: Árva Mariska és a manók, mese, Varsó, 1961; D. Rubinowicz naplója, riportkönyv, 1961; A. Frank-D. Rubinowicz naplója [F. Solti Erzsébettel], 1962; I. Jurgielewiczowa: A boldog pillangó, mese, 1963; J. Larri: Kukk és Kukki csodálatos utazása, mese, 1963; S. Wygodzki: Zenés üdvözlet, elb. [Bába Mihállyal, Gimes Románával], 1963; B. Wiernik: Elza kalandos élete, r., 1964; A. Fiedler: Az őrjöngő Ucayali, útleírás, 1965; Cz. Janczarski: Fülesmackó új barátai, mese, Varsó, 1965; J. S. Kopczewski-H. Samsonowicz: Volt - vagy nem volt? Vidám történelmi lexikon, 1965; J. Broszkiewicz: Chopin élete, r.-es életrajz, 1966; A. Centkiewicz-Cz. Centkiewicz: Nansen útja, életrajzi r., 1966; Cz. Janczarski: Fülesmackó kalandjai és vándorlásai, mese, Varsó-Bp., 1966; M. Krüger: Nagyanyáink idején, ifj. r., 1966; W. Mach: Agnieszka, r., 1966; A. Fiedler: Új kaland: Guinea, útleírás, 1967; A. Centkiewicz-Cz. Centkiewicz: Amundsen útja, életrajzi r., ford., átd., 1968; Cz. Janczarski: Fülesmackó az óvodában, mese, Varsó, 1968; J. Korczak: I. Matykó király, gyermekr., 1969; T. Boy-Zeleński: Felség és feleség, r., 1969; A. Centkiewicz-Cz. Centkiewicz: Tumbó kalandjai, ifj. r., 1970; H. Lochocka: Veréb Viki és barátai, mesék, Varsó-Bp., 1970; J. Andrzejewski: Az arany róka, kisr., 1971; K. Dziewanowski: Özönvíz vár Núbiára, útleírás, 1971; J. Kucmowa: Gyű te Amália!, meser., ford., átd., 1971; T. Konwicki: Állatemberrém, r., 1972; A. Centkiewicz-Cz. Centkiewicz: A könyörtelen Északi-sark, életrajzi elb., 1973; Cz. Janczarski: Fülesmackó meséi, Varsó-Bp., 1973; J. Grabowski: A fekete bárányka, mese, Varsó-Bp., 1974; A. Krawczuk: Heten Théba ellen, r., 1974; I. Jurgielewiczowa: Minden másképpen van, ifj. r., 1975; E. Wolak: Varázslatos Szamoa, útleírás, 1975; H. Bechlerowa: Túl az aranykapun, meser., Warsó-Bp., 1976; T. Konwicki: Szerelmi krónika, r., 1977; A. Centkiewicz: A Sarkcsillag nem vezérelte őket, 1978; M. Kuncewiczowa: Idegen nő, r., 1978; M. Lukešová: Picilány és a pillangó, mese, Prága-Bp. [1978]; M. Kownacka: Vidám óvoda, 1980; W. Terlecki: Pihenj meg futás után, r., 1980; F. Hrubín: Mese az eltévedt kiscsibéről, Prága-Bp. [1981]; A. Centkiewicz: Tumbó, az örök remény fia, 1981; A. Krawczuk: Néró, életrajzi r., Pozsony-Bp., 1981; S. Grabowski: Filemon cica kalandjai, 1982; M. Hanák: Kisállatok esti meséje, 1983; C. Janczarski: Fülesmackó kalandjai és vándorlásai, képes mese, 4. felújított kiad., 1984; L. Woźnicka: Fantasztikus bűntények krónikája avagy Különös és hátborzongató históriák, 1984; L. Wolanowski: Posta Soha-soha földre. Ausztrália közelről, átdolg. kiad., Pozsony-Bp., 1985; J. Kulmowa: Ha a nap éjjel sütne, gyv., 1986; M. Lukešová: Állatvilág képekben, Pozsony-Bp., 1985; S. Grabowski: Filemon és Bonifác, mese, 1986; J. Brzechwa: Paca úr akadémiája, mese, 1987.LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Sebők Éva
Szemfényvesztés
A Neander-völgy Joachim Neand
zsoltárköltőről kapta nevét,
aki hitéért üldöztetve itt rejtőzött
el egy barlangban.
Két szellem szálldogál a völgy felett
a barlangnál hol menedékre lelt:
az ember-ős meg a zsoltáros költő.
S habár egykor elválasztotta őket
több évmilliónyi emberöltő --
annak most már jelentősége nincs --
Volt életük vonzásának körében
itt vannak újra. Újra. S újra itt.
Róják talányos szellemútjaik
a barlangnál. Két szellem száll
-- Neander-Tal -- a völgy fölött:
az ősi ember -- ember-ős --
és Neander. Az üldözött.
Két szellem száll.Szemfényvesztés -- A szem fényének
A völgy fölött
kerengnek lassan -- épp akár
az ott kerengő számtalan
nagy vadmadár --
veszte. Ah -- tűnő -- minő --
káprázat játszik itt velem?
Hogy látható a láthatatlan? Lám:
két hazajáró
néma szellem száll
a völgy fölött
-- Neander-Tal --
két szellem száll --
avagy csupán
két vadmadár?
