Hullámzik allegrón a barbaro
    Pirul mint a vér nagyon
És fülünkbe ér a balga szózat
    Hát ne éljek én az E. Duárd?
Hiába villognak viperák? miért nem mást
    Abcúgol e nép a D. Éryné terén?

A zene csak fáj nekem — bizony
    Nem lárifári kell de induló
A testre szökellő puma
    Fából faragott mandarintól véres
Vigyora hiszen nem számít
    Senki és semmi tudjuk jól csak én

B. Artók egy durva fajmagyar
    Régi tavaszi háborult
A billentyűkön kalimpál
    Hát majd jól beinflálunk neki!
De mit ér ez ha rajtam kívül
    Senki nem mondja éljek sokáig én?

K. Ékszakáll légy te az én kapitányom
    Indulj és tégy rendet ismét
Midőn tavalyi őszödön
   Oszlass kétséget és tömeget
Szem és fültanúkat ne hagyj
    Vess be egységet és löveget

K. Ékszakáll ó K. Ékszakállom
    Félek hogy elkúrtuk jól el ám
Hiába minden intrika
    És oly álszent akarat
E miskolci Cs. Őcselék idén is
    B. Artókba csomagolja a falakat