Rafting
Csorba Piroska
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Csorba Piroska
Egymásodperces versek
K. ÉKSZAKÁLLÚ FEDŐNÉVVEL
A B. A. Z. MEGYEI RENDŐRKAPITÁNYSÁG NYOMOZATI OSZTÁLYÁNAK ALKALMAZOTTJA LETT K.,
A HÍRHEDT — ÁM JÓ ÚTRA TÉRT — FELESÉGGYILKOS
Szétfesel ége! —
nem felesel már
hét felesége:
nyet…
S bion’
spion
lett...
K. ÉKSZAKÁLLÚ SZEMÉLYLEÍRÁSA
MÉG FELESÉGGYILKOS KORÁBÓL
Szakálla kék,
akár az ég.
K. ÉKSZAKÁLLÚ SZEMÉLYLEÍRÁSA,
MIUTÁN A NYOMOZATI OSZTÁLY KÖTELÉKÉBE LÉPETT
Ék alakú szakálla
leesik, mint az álla.
UGYANEZ PROFILBÓL
A szakálla éktelen,
természete féktelen,
maga: feleségtelen.
A K. ÉKSZAKÁLLÚ EGYIK BESZÉDHIBÁS MUNKATÁRSÁNAK SZÁJÁT AKARATLANUL ELHAGYÓ SÓHAJ,
MIDŐN MEGTUDJA,
HOGY AZ ÚJ MUNKATÁRS VÁLTOZATLANUL NÉPSZERŰ A SZEBBIK NEM KÖRÉBEN
Ah,
ha
szakállát szimogatja,
szálka megy a kezébe,
miért mégisz a faszakáll
jár a nőknek eszébe’?!
K. ÉKSZAKÁLLÚ VELŐS MEGJEGYZÉSE A SÓHAJ HALLATÁN
Kvázi: mód, ó!
TÁJÉKOZTATÓ TÁBLA
K. ÉKSZAKÁLLÚ HIVATALI SZOBÁJÁNAK (7. EMELET 7. AJTÓ) AJTAJÁN
Belépés csak nőknek!
ÚJ TÁJÉKOZTATÓ TÁBLA
K. ÉKSZAKÁLLÚ HIVATALI SZOBÁJÁNAK (7. EMELET 7. AJTÓ) AJTAJÁN
AZUTÁN, MIUTÁN FELETTESEI FELHÍVTÁK A FIGYELMET ARRA, HOGY AZ ELŐZŐ TÁBLA FELIRATA FÉLREÉRTHETŐSÉGÉBŐL KÖVETKEZŐEN A NEMEK SZERINTI DISZKRIMINATÍV MAGATARTÁSRA ENGED UTALNI
Nők! Csak belépés!
K. ÉKSZAKÁLLÚ INFORMÁCIÓSZERZŐ MÓDSZEREIBŐL
Nem sejti a sok ostoba:
beékelődik mindenhova.
-
Nem gyanítja a sok hüle:
szakállának is van füle.
-
Különleges az ülepe,
ülepén is van egy füle,
kétségtelen, ha rajta ül,
az a füle megsüketül.
RÉSZLET K. ÉKSZAKÁLLÚ JELENTÉSÉBŐL,
MELY ARRA VONATKOZIK, HOGY 2007. JÚNIUS 22-ÉN A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ DÉRYNÉ-KERTJÉBEN TARTANDÓ
LÉGYOTT CÍMŰ RENDEZVÉNYEN,
MELY A MISKOLCI NEMZETKÖZI OPERAFESZTIVÁL EGYIK NEVES ESEMÉNYE,
ESTE 10 ÓRÁTÓL B. ARTÓK ÉS P. ÁRIZS, ISMERETLEN NEMŰ ÉS KORÚ EGYÉNEK A REND MEGZAVARÁSÁRA KÉSZÜLNEK
B. Artók és P. Árizs szervezkedik,
letartóztatásukat tervezhetik.
-
P. Árizs másfél percet késve
érkezett az összeesküvésre.
vőlegényi díszben volt B. Artók.
— Én játszottam a gyertyatartót.
-
Fölszedték az utcakövet.
Letaposták a bütykömet.
K. ÉKSZAKÁLLÚ VERSES LEVELET ÍR A RENDŐRSÉGNEK, MELYHEZ MELLÉKELI A P. ÁRIZSTÓL ÉS B. ARTÓKTÓL FURMÁNYOS MÓDON MEGSZERZETT,
REND MEGZAVARÁSÁRA ALKALMAS, FEGYVERNEK LÁTSZÓ TÁRGYAT IS
Episztola:
e pisztol’ a’!
B. ARTÓK ÉS P. ÁRIZS SZEMÉLYLEÍRÁSA K. ÉKSZAKÁLLÚ KÖZLÉSE ALAPJÁN
Termetük: van,
de bizonytalan.
-
Ők,
ha nem férfiak:
nők.
SÜRGÖNY, MELYBEN A LÉGYOTT RÉSZTVEVŐIT ÉRTESÍTIK ARRÓL, HOGY A RENDEZVÉNY ELMARAD
Félre, randa bú!
nem lesz randevú!
AZ ÉLELMES VÁLLALKOZÓK A MÉDIA SEGÍTSÉGÉVEL REKLÁMOT CSINÁLTAK AZ ESEMÉNYBŐL
Vízágyúból lőjön vizet:
kettőt kap, ha egyet fizet!
-
Egy kis vérre hogyha vágyik,
ne várjon ön a nászágyig,
jöjjön egy izgalmas estre
tízre — a Déryné kertbe!
-
Ne simogassa gondterhelten az állát,
olcsón vágjuk ékalakúra szakállát!
2007. JÚNIUS 22-ÉN ESTE TÍZKOR BOMBA ROBBANT A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ DÉRYNÉ-KERTJÉBEN, AHOL A MISKOLCI NEMZETKÖZI OPERAFESZTIVÁL LÉGYOTT CÍMŰ RENDEZVÉNYÉT TARTOTTÁK.
A BOMBA MINDEN JELENLÉVŐT — MŰVÉVEL EGYÜTT —ELPUSZTÍTOTT
Kemény lett
e reménylett
merénylet…
SÍRFELIRAT
Hiába van vassból,
tibi is elpatkol.
Béke soraira!
VÁLASZ A KÉRDÉSRE, AMELY AZT TUDAKOLJA,
VAJON E SOROK ÍRÓJÁNAK SIKERÜLT-E MEGMENEKÜLNIE
Csorba Piroska? Ím, él
Tanúsítja ez az ímél!
Cher mon ami, P. Aris!
Tízre ma várlak a Nemzetinél,
ott, ahol a légyottra vár
a meghívottak serege…
Ne hezitálj, hogy gyere-e,
P. Árizs, jó Frankhon gyereke!
Egy irtó jó bulit csinálunk,
néhány légyottost kicsinálunk,
hadd folyjon orra s tolla vére
papírra s kertre — a Dérynére...
Emlegessék meg nevemet,
s emlegessék a tiedet,
s ne csak magában persze,
anyáinkat is szedjék versbe!
Jó Árizsom, ez régi álmom:
sikerül ribilliót csinálnom,
s nem talál egymásra a kertben
se novellaímélben, se versben
a sok író-, költőféle szerzet,
ki annyi mihaszna sort szerzett.
Mint karneválban, álarcot öltünk,
vélük néhány percet eltöltünk —
fontos, hogy ránk ne ismerjenek
rímekben szóló váteszek,
poéták, kik kalligrammákat írnak,
és kik szabad versekben sírnak,
s a performanszokat kiötlők,
ímélbe novellákat töltők…
Úgy gondoltam, hogy jelmezem
— hogy meglepődsz, azt elhiszem! —
téged formáz jó P. Árizsom ,
saját ruhám meg rád huzom!
A ribilliót majd jelre kezdjük:
mikor kezemet tomporomra
teszem — robban a bomba:
és hullanak mind darabokra;
az összes vers, az összes ímél,
a robbanás nem kímél
se rímet, se szavakat,
mik sorról sorra hajlanak.
Mikor — mint Guernicán a lófej —
test nélkül előtted lesz egy jófej,
s mint a Winettouban egy irokéz,
bokorban lapul egy írókéz,
lángszív füstöl a Déryné-kertben,
elmék bolyongnak elveszetten,
s ki él, az mind Spanyolnáthában szenved…
Amikor elül a füst, a por,
ujjunk a romok közt kotor:
jó Árizsom , mi megkeressük,
és észrevétlen zsebretesszük,
mi a mondatokból megmaradt,
mi túléli a szavakat,
mi túlél légyottot, fesztivált,
légyott-romboló robbanást,
túlél Illést és Omegát,
operettet és operát…
— a hallhatatlan negyvenet,
mit ismer minden kisgyerek…
Az ábécé betűit megkeressük
a porban, sorban felszedegetjük,
és a versírást újra kezdjük —
ha találok néhány kottafejet
zenét is írok, meglehet…
Várlak hát, P. Árizs, jó pajtásom,
kelj hát föl, s át országhatáron,
a Déryné-kertben tízkor pontba'
légy ott, s biztos légy, mint a bomba!
Miskolc, 2007. május 20-án
Au revoir!
B. Artók