pá rizs
pá hazai burgonya
pá tarhonya
pá zavarkeltő köszöngetés

bekiabál a csöndes bámészkodó
a kemény mag felmagzik éppen
jóska lesz itt jövőre sóska
csak jövő nem lesz
de az a menő

ne vizelj a vízágyúba
ki véletlenül arra jársz
rendszerváltó köztigazdák
terjesztik a tant tantikáim

csöndes bekiabáló bámészkodik
remegő kezével gabalyítja
a rend fonalát
a felmondás is mondjon le
a tarhonya mondjon fel
mert a jó magyar burgonya
igenis bogaras

de a tökéletesen felébredt lélek
túl van ismerésen tudáson
télálló burgonyán
rizses csészén

felemelem a piros ecsetet
összeverődnek a jádefüggő lemezei
s egyre izzóbb
a buddhabogár-ragyogás