Rafting
Payer Imre
Budapesten született 1961-ben. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát és PhD fokozatot irodalomtudományból. Rendszeresen publikál költeményeket, tanulmányokat, esszéket, kritikákat. Önálló verseskötetei: Létbesurranó (1991), Föl, föl, ti rabjai a földalattinak! (1998), A bábjátékos függönye meglibben (2001), Egyes szám, egyetlen személy (2003). Díjai: Arany János-díj, Szépírók Különdíj, Nagy Lajos-díj, Junior Parnassszus-díj. Legutóbbi kötete: Pattanni, hullni (Parnasszus, 2009).
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Payer Imre
P. Árizs az én Bakunyinom
P. Árizs az én Bakunyinom.
Nemcsak a száját tépi, hanem
a te fejedet is.
Leeeeee!!!!
Gurulhat majd körbe-körbe — monotonon —,
belevágom sznob körödbe
csuhajjja! a molotovom.
Kékszakáll, te rohadt vamzer!
Átfestem a szakálladat. Belemarok
a hagyományba. Beleordítok a
slájmot fröcsögő áriádba!!!!
Metropolisz, metropolisz…
Nedves színek transzcendencia-imázsa.
Perspektivikus körúti látvány
fölött az istenkirályokat idéző
neonizált felhőgerenda.
Gránátot beléd! Uhh.
A rombolás öröme alkotó öröm.
Mi utánam marad — örömkorom
s alja, pénzen megvett korom.
Ideális és torz, groteszk mandarinom, B. Artók,
fülelj jól ezen a helyen:
feltör belőlem a műélvezet,
mint medvehörgés orgazmuskor,
ahogy az alkalmat és kort meglétesítem!!!!!!