Rafting
Kukorelly Endre
(Budapest, 1951. április 26. –) József Attila-díjas író, költő, újságíró, kritikus. Irodalmi munkássága mellett a Kalligram című folyóirat rovatvezetője és a kreatív írás tanára. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a Lehet Más a Politika Pest megyei területi listájáról szerzett mandátumot, amelyről 2012-ben mondott le. Budapesten született Kukorelly Endre és Vranovits Edit gyermekeként. Egy testvére van, Kukorelly Edit. A budapesti Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Ezt követően sorkatonai szolgálatát teljesítette, majd különböző fizikai munkákat végzett. 1974-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárosa lett, majd 1975-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem–könyvtár szakára. Egyetemi évei alatt a Jelenlét című irodalmi folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett. 1983–1984-ben az Új Könyvek, 1985-ben a Négy Évszak, majd 1989-ig Nemes Nagy Ágnes felkérésére az Újhold Évkönyv munkatársa volt. Irodalmi közéleti tevékenysége az 1980-as években kezdődött: 1982-ben a Rainer Maria Társaság, 1985-ben az Örley István Kör egyik alapítója volt. 1987-től két éven át a Pallas Könyvkiadó lektora, 1989-ben A ’84-es kijárat című irodalmi lap alapító szerkesztője volt. A rendszerváltás után a Magyar Napló rovatvezetője volt 1992-ig, emellett 1991-től a Karádi Éva által fémjelzett Magyar Lettre Internationale munkatársa. 1991 és 1994 között a Magyar Narancs című közéleti hetilap szerkesztője, majd főmunkatársa volt. Irodalmi munkáján túl 1992-ben a Képzőművészeti Főiskola (2000-től Magyar Képzőművészeti Egyetem) intermédia tanszékén kérték fel kreatív írásszemináriumok vezetésére. 1999. december 11-én a Szépírók Társasága elnökévé választották. Tisztségét 2003. március 6-áig viselte, ezt követően 2006-ig a társaság alelnöke volt. Ezenkívül a József Attila Kör és a Magyar PEN Club tagja. 2004-ben az Új Dunatáj rovatvezetője lett, emellett 2005 és 2008 között az Irodalmi Jelen című folyóirat munkatársa, 2010-től 2014-ig a Kalligram rovatvezetője volt. Munkásságáról Farkas Zsolt 1996-ban könyvet írt. Több magyar és nemzetközi irodalmi ösztöndíjban részesült. A Magyar Íróválogatott alapítója. A 2010-es magyarországi országgyűlési választásokon a Lehet Más a Politika egyéni képviselőjelöltje volt a Szentendre központú Pest megye 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben, valamint a Pest megyei területi lista első helyezettje volt. Utóbbiról szerzett országgyűlési mandátumot, megbízólevelét 2010. május 11-én vette át a budapesti Megyeházán. 2012. szeptember 23-án lemondott mandátumáról. 2018 őszétől a Hír TV Szabadfogás című műsorának egyik állandó vendége. (…) Legutóbbi kötetei: Porcelánbolt. Kedvenxcekről. Olvasókönyv (esszék az irodalomról, 2016, Jelenkor Kiadó, Budapest); Pálya avagy Nyugi, dagi, nem csak a foci van a világon; Kalligram, Bp., 2018; Cé cé cé pé avagy Lassúdad haladás a kommunizmus felé; Kalligram, Bp., 2019”. Forrás: Wikipédia LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Kukorelly Endre
B/M/K
Szerencse az, hogy ez a legmélyebb értelemben talán
egyetlen zenei anyag éppen egy Mozartnak adatott
meg, írja Kierkegaard Semmitmondó bevezetésében
a Don Giovanniról. Ő persze nem gondolt a Kékszakállúra
mint zenei anyagra, miért is gondolt volna: de ha eszébe
jut talán az is eszébe jut, hogy a Don Juan mellé párosítsa.
Azért megnézném, ahogy Kierkegaard Bartókot hallgat.
És Mozart Kierkegaardot olvas. Kierkegaard Bartókot
hallgat, Mozart Kierkegaardot olvas. Mozart A kékszakállút
hallgatja, de csak egy részletet, Bartóknak meg pont akkor
kell pisilnie. Pont azalatt kellett neki.
