Pygmalion, a szobrász már nagyon unja emberré vált szerelmét, közös gyermekük, a kis Paphos is roppanttul idegesíti lustaságával és örökös onanizálásával, elhatározza hát, hogy megformálja Artemisz istennő szobrát, s ha kész, befedi a legfinomabb arannyal, hátha emberré változik az is, pontosabban istenné, s ha hozzámegy majd feleségül, akkor istenné válik maga is, fönt lakik majd az Olümposzon, nektárt iszik és ambróziát eszik a többi halhatatlannal. Ezt gondolja ki Pygmalion és rögtön neki is lát terve megvalósításának. Először márványtömböt kerít, aztán dolgozik éjjel és nappal, hanyagolja a családját. Mikor végre kész, befedi aranylemezekkel, s megpihen, lefekszik aludni. Másnap reggelre azonban a szobor eltűnik. Pygmalion meglepve veszi észre, hogy vadaskertjében sorra hullanak el az állatok, hátukból nyílvessző kandikál. Hamarosan megpillantja a gyilkost, az Aranyszobor szarvasünőn vágtat, kezében hatalmas íj. Szájából félelmetes harci kiáltások törnek elő, nyomában száguldó nimfák. Valamennyien meztelenek. Pygmalion megbűvölten áll a szépségek láttán. Ekkor azonban Artemisz hirtelen lefékez, s szarvassá akarja változtatni Pygmaliont, aki meglátta őt meztelenségében, akárcsak Aktaión annakidején. De Pygmalión megálljt parancsol neki a kezével, s elmondja, hogy ő tulajdonképpen Artemisz nagymamájának az unokaöccse, akinek féltestvére szerelmes volt egy zsidónőbe a keresztesháborúk idején, ám a féltestvér grófi származás lévén lenézte a szemitákat és inkább elvette a gall szultán leányát. Így ha őt szarvassá változtatja Artemisz, akkor tulajdonképpen a saját gyermekét viszi a vérpadra, amin ő, Pygmalion egy nagyon jót fog röhögni. Ezért inkább menjen hozzá feleségül, a nimfákat meg adja el pornószínésznőknek. Artemisz válaszul elénekli a hattyú halálát és megkéri Pygmaliont, ne várjon négy felvonást Desdemona megfojtásáig. Pygmalion ezt meg is ígéri, de közben egészen más gonoszságon töri a fejét. Elhatározza, hogy kölcsönt ad Artemisznek, s olyan feltételt köt ki, hogyha az nem tudja megfizetni, akkor egy kiló aranyat vághat ki az istennő testéből. Ezek után bánatában körülmetélkedik és elfogja a franciák császárát. Örzse visszatér a falujába, a szerelmesek egymáséi lesznek, majd lefejezik őket, s boldogan halnak, míg valamelyik ütődött szövegíró föl nem támasztja őket újra.