A szegedi Molnár Dixieland Band Magyarország legrégebben fennálló, legismertebb és legelismertebb, nem Budapesthez kötődő jazz-formációja. A zenekar 45 esztendővel ezelőtt, 1964-ben alakult egyetemistákból, amatőr zenészekből. A közönség gyorsan a szívébe fogadta az együttest, de nem kellett sokat várni a hivatalos elismerésekre sem: az korszak legnagyobb hazai könnyűzenei seregszemléjén, a salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, ’67-ben és ’69-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyert. Ezt követően és ennek köszönhetően a Magyar Rádió felvételeket készített a Molnár Dixieland Banddel. A rádiófelvétel is egy sorozat kezdetének bizonyult: az azóta eltelt négy évtizedben a zenekar több mint 50 száma hallható a Rádió különböző műsoraiban. A Rádióhoz a Magyar Televízió is csatlakozott: több műsort készített az együttessel. Legnagyobb önálló műsoruk a Dixie-Mix, amely egy 11 számot magában foglaló, 40 perces moziklip. Itthon 1964 óta az egész országot bejárták. Különféle jazz-fesztiválokon, klubokban, egyetemeken, kultúrházakban léptek-lépnek fel, évi 50-100 alkalommal. 2009-ben 45-50-65 címmel indulnak országos és külföldi koncertkörútra. (A zenekarvezető Molnár Gyula 50 esztendeje zenél, 45 éve alapította a zenekart és 65 éves.)
     A Molnár Dixieland Band külföldön 1972 óta szerepel rendszeresen, az első években Szeged Oldtimers néven. Első, a határokon túlra vezető zenei kirándulásuk a csehszlovákiai Prerovba vezetett, ahol a világhírű klarinétos, Albert Nicholas vezette zsűritől elnyerték az Európa Klasszis-díjat. Ezt követően a szovjet blokk összes országában felléptek és turnéztak magában a Szovjetunióban is. Ám nem csupán Kelet irányában terjeszkedett a szegedi dixieland muzsika, hanem Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Norvégiában, Svédországban, a Kanári-szigeteken és az Amerikai Egyesült Államokban is szerzett magának híveket. A mai napig a Molnár Dixieland Band ötvennél is több alkalommal képviselte hazánkat (sikerrel!) külföldi jazz-fesztiválokon. Felléptek olyan világhírű szólistákkal, mint Fatty George (Ausztria), Eddy Davis, Tony Scott, Joe Murányi, Jewel Brown, Mike Wax (USA), John Mortimer, Ian Wheeler (Anglia), Irakli, Marcel Zanini (Franciaország), Theis Jensen (Dánia). Saját ötletből, saját szervezésben, kulturális diplomáciai ügyességük folytán sikerült létrehozni a Dóm Dixie Gála című nagyszabású műsort, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán 1998-tól 2007-ig évente rendeztek meg.  Ez a gála a műfaj legelőkelőbb és egyedülálló bemutatója volt hazánkban, amely európai összehasonlításban is megállja a helyét.
     A zenekar első nagylemeze 1978-ban jelent meg. Ezt öt újabb korong követte. Ebből kettőt Hollandiában adtak ki — promóciós céllal. A bakelitlemezek napjának leáldoztával öt cédéjük is piacra került: 1997-ben (33 év), 1999-ben (It’s wonderful), 2001-ben (Az utca napos oldalán), 2004-ben (40 éves jubileum) és 2008-ban (Freight train blues — Tehervonat blues).
     A legismertebb európai jazz-szövetség, a Német Jazz Föderáció szerkeszti a tradicionális jazz európai családfáját, ahol a Molnár Dixieland Band az előkelő legfelső régióban helyezkedik el, a szólistákról készült családfán pedig Magyarországról Molnár Gyulát és Garay Mártát is a magasabb szinteken helyezték el.
     Az együttes az EMERTON-díjat 2001-ben kapta meg. Korábban (1994-ben) a Salgótarjáni Nemzetközi Dixieland Fesztiválok szervező házigazdájaként Pro Urbe-díjat, 1996-ban városában a Szegedért Emlékérmet kapta. 2004-ben a 40 éves jubileum alkalmából Szeged Város Aranyérmét vehették át. Az együttes vezetőjét, Molnár Gyulát Juhász Gyula-díjjal, majd EMERTON-díjjal ismerték el.

Az együttes jelenlegi tagjai:

Dr. Molnár Gyula
Hangszer: klarinét, szaxofon, ének
Tízéves kora óta tanul zenét Deák Józsefnél, klarinét és zongora hangszereken. Öt évvel később már szórakoztató zenét játszik. Juhász Gyula- és EMERTON-díjas. Főállásban az SZTE JGYPK Biológia Tanszékének adjunktusa.

Kiszin Miklós
Hangszer: nagybőgő
Nagybőgő tanulmányait a szegedi Konzervaróriumban Vadász Ilona bőgőművésznőnél végezte.
1986 óta a MDB tagja. A Szegedi Nemzeti Színház felkérésére 1994-ben a Kaviár és lencse, 1999-ben a Lili bárónő című darabokhoz komponált kísérő zenét. 2001-2002-ben a dallasi Southern Methodist University Big Bandjének és Triójának vendégmuzsikusa volt. Főállásban a szegedi Deák Ferenc Kéttannyelvű Gimnázium énektanára 1992 óta.

Garay Márta
Hangszer: zongora, ének
Első zongoratanára az édesapja, Garay Zoltán. A kezdeti lépéseket követően 12-13 éves korban Budapesten Eördögh Jánosné tanítja tovább. A későbbiekben pályája Szegedhez kötődik, Bódás Péter tanítványa. Zongora főtanszakon végez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Konzervatóriumának tagozatán. 1971-től zongorázik és énekel tagként az MDB-ben. A Szegedi Nemzeti Színház tagja, korrepetitor. Szocialista Kultúráért kitüntetést, valamint Harangozó Gyula-díjat kapott.

Sallai László
Hangszer : trombita, harsona
Zenetanár: Bánfalvi László (Hódmezővásárhely). Zenekari tag: 2004 óta. Főállásban az SZTE Hódmezővásárhely Mezőgazdasági Főiskolai Karán adjunktus.

Kréter Károly
Hangszer: bendzsó.
1999 óta tagja a Molnár Dixieland Band-nek. Főállású zenész.

Fajszi Csanád
Hangszer: harsona
Zenetanulmányok kezdete: Budafoki Zeneiskola, első harsonatanára: Pajzs Gábor. Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát, ahol Selényi Dezső már mesterfogásokra is tanította.
Korábban több Zenekarral játszott, pl.: Orient Dixieland, részt vett a Cotton Klub Singers munkájában, jelenleg is játszik a Showder Band-ben. Állandó tagja a Központi Tűzoltó Zenekarnak. A Molnár Dixieland Band-nél a már itt nem játszó alapító tag, Mucsi Árpád helyét vette át.

Bodó József
Hangszer: dob.
Hegedülni Várnagy Lajosnál és Sztanics Bélánál, klarinétozni Deák Józsefnél, ütőhangszereken Avar Józsefnél tanult. A Molnár Dixieland Band-ben 1964-től 1984-ig dobolt. Közel 20 év szünet után újra mint rendes tag játszik.

Jelenleg nem aktív tagok: Mucsi Árpád (harsona) és Kalocsai Géza (dob).