2009 tavasz
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
SPN Könyvek 8. Berka Attila:
Hosszúkávé külön hideg tejjel, 2010
Rendelje meg: spn@spanyolnatha.hu
REÖK — ahol a művészetek találkoznak
Kulturális dömping a 100 éves szecessziós palotában
Több mint száz évvel ezelőtt épült Szegeden a Reök-palota, több mint másfél éve nyitotta meg kapuit az épületben a Regionális Összművészeti Központ (REÖK). A vízépítő mérnök egykori rezidenciája ma a legkülönfélébb művészeti ágak képviselői számára biztosít terepet.
A Reök-palota — ez a gyönyörű szecessziós épület — több mint százéves: 1907-ben Magyar Ede tervei alapján, alig másfél év alatt készült el.
A Reök-palota: vízivilágot idéző szecessziós remekmű
A szegedi Reök-palota „testvérének” a katalán építész, Antoni Gaudí épületeit tekinthetjük. A palota alaprajza az építtető család igényeit tükrözi: Reök Iván vízépítő mérnök fiai részére szintenként egy-egy garzonlakás, leányai részére szintenként két-két többszobás lakás készült el. A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, míg a többi helyiséget iparosok és kereskedők bérelték.
Ma is ámulatot és csodálatot vált ki Magyar Ede merészsége, eredetisége, formáinak gazdagsága, amely az épület minden egyes részletén tetten érhető. Az egész homlokzat mintegy dombormű, a csendes tóparti nyugalom vonalvezetése éles vonalak kerülésével. A lágy árnyékú zárterkélyek, a nyitott erkélyek hullámos alátámasztékai, a lizénák, oszloptörzsek, oromzatok hullámos kialakítása is mind a vízi tájba illő, vízi növényvilág motívumaiból tevődnek össze. A kiugró párkányok alatti falmezőket eredetileg vízitündérek díszítettek, de ezeket a család konzervatívabb ízlésű hölgytagjai rövidesen lekapartatták.
Az épületről a korabeli sajtó a Szegedi építészek remekműve címmel számolt be. A Reök-palota jellegzetes formálása egyedülálló hazánkban; kompozíciós módszerei, plasztikai elemei Európában is ritkaságnak számítanak.
Kulturális központ születik
A palota megújulva, 2007 augusztusában nyitotta meg kapuit. A REÖK igazgatója, Herczeg Tamás az épület megálmodóihoz hasonló szenvedéllyel indította el a programokat. A legfőbb célkitűzés az összművészetiség — ahogyan az az intézmény nevében is benne van —, vagyis a különböző művészeti ágak közti átjárhatóság biztosítása.
A látogatók olyan művészek kiállításait tekinthették meg, mint például Goya, Picasso, Nádas Péter fotóművész, feLugossy László, Sejben Lajos, a (M)érték tárlaton szereplő Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkacsi. A KOGART-tárlaton hazánk legjelentősebb klasszikus festőinek munkáját tekinthették meg a látogatók, úgy mint Munkácsy Mihály, Vaszary János, Gulácsy Lajos, id. Markó Károly, Csontváry Kosztka Tivadar. A XII. Táblaképfestészeti Biennále, a szegedi nyári fesztivál egyik legnagyobb múlttal rendelkező képzőművészeti eseményét is itt rendezték. A megnyitás óta összesen 25 tárlat fogadta a látogatókat.
Terep a kortárs szegedieknek
A REÖK terepet kíván nyújtani a kortárs szegedi képzőművészeknek is, ennek egyik megnyilvánulása az Alko-talkshow, melyen 2008. szeptember 29-től az év végéig kéthetente összesen hat szegedi kortárs alkotó — Göblyös Róbert, Pacsika Emília, Németh György, Sándor Edit, Szemerey-Kiss Balázs és Szekeres Ferenc — mutatkozott be egy-egy rendhagyó, színházzal egybekötött performansz és beszélgetés során. Az esteket Herczeg Tamás és Balog József bohócokként prezentálták. A megjelent alkotók „villámkiállítása” egyenként másfél hétig volt látható a kiállítóházban. A REÖK különböző programjai számára is remek hátteret biztosítottak a festmények, textilből készült művek, fotók, elektrográfiák. Nátyi Róbert egyetemi művészettörténeti előadásainak hallgatói és a Mezzo Operaverseny alkotóival rendezett közönségtalálkozók nézői jutottak ilyen módon ráadás kulturális csemegéhez. Az Alko-talkshow legfőbb célja valósult tehát meg: a szegedi kortárs képzőművészek otthonra találhattak a REÖK-ben. Az Alko-talkshow-k alkalmával nem csak a műveket, de magukat a művészeket is megismerhette a közönség.
Interkulturális kapcsolatok és az összművészetiség erősítése
Az összművészetiségre való törekvésre a két legjobb példa a nagy sikerű Drámaíróverseny illetve a Sínbusz Fesztivál.
Az összművészet mellett az interkulturális párbeszéd jegyében is rendezte drámaíróversenyét az intézmény: a műveket Magyarországról, Szerbiából és Romániából érkező alkotók vetették papírra, rendezték meg és játszották el. A Válogatás a magyar festészet remekeiből című tárlat pazar festményei — többek között Munkácsy, Rippl-Rónai, Vaszary, Markó Károly és Csontváry művei — szolgáltak ihletforrásként a fesztivál írói, és díszletként a rendezők és színészek számára. Az írók között ott volt Beszédes István (Vajdaság), Podmaniczky Szilárd (ex-szegedi), Balogh Robert (Pécs) és Hatházi András (Erdély).
A szakmailag kiemelkedően rangos verseny első napján megszülettek a drámák, a másodikon pedig az előadások. A rendezők közül Andrei Elek Romániából, Urbán András Szerbiából, Tóth András Ernő Pécsről, Benkő Imola Orsolya pedig Szegedről vállalta a szokatlan színházi kísérletet, hogy ilyen rövid idő alatt, egy aznap megismert drámából állítson színpadra egy komplett előadást. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, az Újvidéki Művészeti Akadémia, a pécsi Janus Egyetemi Színház és a Szegedi Focus Műhely összesen huszonegy színészével vitték színre a darabokat.
A pezsgő, jókedvű nyárvégi fesztivál legnagyobb hozadéka az interkulturális kapcsolatok kialakítsa volt. A kreatív, csapatépítő workshopok és a feszített tempójú, hat-nyolc órás próbák során fontos szakmai és baráti ismeretségek születtek, többen tervezik, hogy a jövőben is összeállnak újabb produkciókban.
A Drámaíróverseny után szintén az interkulturális kapcsolatokat erősítette a Sínbusz Fesztivál. Szabadka és Szeged testvérvárosokat számtalan történelmi, kulturális, gazdasági kapcsolódási pont fűzi össze. A két város közt menetrend szerint közlekedő sínbuszban — mely egyfajta szimbólumként is funkcionál — ezt a kapcsolatot idézték fel a részvevő művészek egy összművészeti fesztivál keretében. A meghívott szereplők főként a régióból kerültek ki. Az írók – Grecsó Krisztián, Boško Krstić, Kiss László, Orcsik Roland, Kemény István és Szijj Ferenc — felolvasásokat tartottak, a két végállomáson, Szegeden és Szabadkán pedig kultúrtörténeti építményeket látogattak meg a sínbusz utasai.
Klasszikusok és kortársak a termekben
A REÖK vezetése az intézmény hírnevének megalapozása érdekében a megnyitás óta eltelt időszakban igyekezett országosan ismert és elismert művészeket bevonni programjaiba. 2007 szeptemberében a budapesti Krétakör Színház társulata két előadással képviseltette magát a REÖK-ben: a Sirájt illetve a hamlet.ws-t adták elő nagy sikerrel. A színházi előadások sora Pogány Judit színművésznő a Pedig én jó anya voltam című monodrámájának bemutatásával folytatódott.
A Botcsinálta Rádiókritikusok címmel rendezett felolvasóesten két ismert újságíró volt a vendég: Cserna-Szabó András és Grecsó Krisztián. Dalok a konyhából címmel a népszerű Quimby zenekar adta elő kedvenc zenéit, majd a novemberi Sajtófotó-kiállítás kísérőrendezvényeként Selmeczi Tibor tartott szórakoztató tárlatvezetést a látogatóknak. Kesselyák Gergely koncertelőzetesét élvezhették az érdeklődők novemberben Schönberg- és Rachmaninov-zeneművekkel, decemberben pedig Szipál Márton világhírű fotográfus volt a REÖK vendége: tárlatvezetést tartott a (M)érték című kiállításon, fotózta a látogatókat, talkshow-n vett részt.
Kötelező olvasmányok a REÖK-színpadon
A színházi programok egyik leginnovatívabb szelete a Kötelezők szabadon című előadássorozat, mely során a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kötelező olvasmányokat tekinthetik meg színházi darabok formájában a nézők, elsősorban a középiskolások. Szophoklész Antigonéja, Örkény Egyperces novellái, a Light Magyar Mix, vagyis három magyar dráma (Az ember tragédiája, Bánk bán, Csongor és Tünde), valamint Tom Stoppard Zanzamlet című Hamlet-adaptációja várja a fiatal olvasókat. Az előadásokat Benkő Imola Orsolya és Csikós Ildikó rendezik, a színészek a Szegedi Focus Műhelyből és annak holdudvarából kerülnek ki. Az esteken a nézőszámot folyamatosan bővíteni kell, annyi iskolából jelentkeznek a diákok. A sorozat célja a „betűéhség-fokozás”.
Ismert sztárokkal találkozhat a közönség a REÖK-ben
A REÖK-öt a Bátyai Edina által igazgatott Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. működteti, így a két intézmény programjai folyamatosan összekapcsolódnak. Sikeresnek bizonyult az a Szabadtéri keretén belül elindított kezdeményezés is 2008-ban, mely során a Dóm téri fesztivál és a REÖK programjai összekapcsolódtak: az előadásokra szóló jegyekkel ingyenesen látogathattak el a kiállításokra a nézők, akik közül minden nyolcadik élt ezzel a lehetőséggel. Ennek is köszönhető, hogy a Regionális Összművészeti Központ folyamatosan kiemelkedően magas látogatószámmal büszkélkedhet.
A Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaihoz kapcsolódó közönségtalálkozókon sztárokkal találkozhattak a látogatók. A Marica grófnőből Pindroch Csaba, Nagy Ervin, Lehoczky Zsuzsa, a Szentivánéji álomból a Budapesti Operettszínház színészei — Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Bereczki Zoltán —, valamint az alkotók, Kerényi Miklós Gábor, Szakcsi Lakatos Béla és Müller Péter, az István, a király szereplői, Feke Pál, Simon Boglárka, Vadkerti Imre és rendezője, Szikora János osztották meg gondolataikat a sokszor száz-százhúsz fős rajongótáborral.
A közönségtalálkozók sora a 2008. novemberi Operaverseny és Fesztivál a Mezzo Televízióval előadásainak alkotóival folytatódott. Ellátogatott a REÖK-be Alföldi Róbert — őt legalább száz fő köszöntötte —, a világhírű musicalszerző, Michael Kunze, Gershon Kingsley, Michael Sturm, Julia Haebler, Telihay Péter és Balázs Zoltán.
Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet kiállításán hazánk legismertebb íróival és költőivel találkozhattak a látogatók, hiszen egy-egy irodalmi beszélgetésen tiszteletét tette Parti Nagy Lajos, Závada Pál, Tóth Krisztina és Szilágyi Ákos.