A szegedi régi zsinagóga 1843-ban épült klasszicista stílusban. Tervei az óbudai és a pesti templomtervek alapján készültek, az építkezés három évig tartott. A földszinten a férfiak részére szolgáló padsorok, az emeleten a női karzat kapott helyet. Az épületet már 1857-ben fel kellett újítani, 22 év múlva pedig a Víz olyan mértékben megrongálta, hogy csaknem használhatatlanná vált, így újra fel kellett újítani. Ez a felújítás átalakítással is járt: nőtt az imaszékek száma, és egy lakást is kialakítottak az épületben.
     Azonban hiába növekedett a zsinagóga befogadóképessége, a szegedi zsidó közösség a XIX. század végére ugyanúgy kinőtte az 1843-as épületet, ahogyan az elődjét az 1830-as évekre. Ezért kezdték el az 1890-es években az új zsinagóga építésének előkészületeit a régi melletti telken, amely 1903-ra az új zsinagóga avatásával végződött. A hitélet ettől kezdve ide tevődött át, ennek ellenére 1906-ban ismét felújították a régi épületet. Ez a felújítás újabb (kismértékű) átalakítással és feltöltéssel járt (a Víz előtt a szegedi Belváros utcaszintje közel 2 méterrel volt alacsonyabb a jelenleginél, a korábbi újjáépítéskor azonban a feltöltés elmaradt).
     A II. világháborút követően a megfogyatkozott lélekszámú szegedi zsidó közösség néhány évig még használta az épületet, 1959-ben újabb átalakításokat is végeztek a homlokzaton, később azonban bútorraktárrá vált.
     Jelenleg az 1991-ben alakult MASZK (Magyarországi Alternatív Színházi Központ) Egyesület nevével fémjelzett ALTERRA Kortárs Előadóművészeti Központnak ad otthont a Régi Zsinagóga. A MASZK 1992 óta tölti meg élettel az épületet, az 1991 óta évente megrendezett THEALTER Fesztivál legfontosabb helyszíne. A MASZK meggyőződése, hogy „épített örökség és művelt kultúra nagy találkozása a Régi Zsinagóga”.