Kedves Csaba!

         Sok évszázados magatartáshagyománya az a magyar értelmiségnek, hogy mindennel foglalkozik, ami körülötte értéket, életet, szellemi minőséget jelent. Az irodalom, a művészet, a tudomány, a kultúra felsorolhatatlanul sokféle ágával foglalkozol Te is, és olyan szinten, ami igazán ámulatba ejthet akárkit. Költő, próza- és drámaíró, esszéista, helytörténész, szociográfus, folklórkutató, fotó- és képzőművész, zenész-zeneszerző, dalénekes, lapszerkesztő, művelődésszervező és kultúrateremtő tevékenységeid (meg még amiket kifelejtünk a számbavételből) mind-mind azt az elhivatottságot, küldetéses erőt és erkölcsi készültséget jelzik, amellyel csakugyan teljesérvényű és lelki-földrajzi értelemben is teljes körű nemzeti kultúránk legszentebb örököseinek a nyomába szegődve végzed munkádat. A kultúra mindeneseként, örök szolgálatosaként és megújító, felfrissítő inspirálójaként. S ha a magyar tájakon, köztük a síkvidéki Alföldön, a nagy kerek kék ég alatt is mindig megteremtek azok az egyéniségek régen és a legújabb időkben, akik a vállukon vitték és hordozták szülőföldjük, a tájhaza s a népük rájuk bízott keserveit-örömeit, sorsát és emelkedésvágyát, akkor Te fiatalon (mi az az ötven év!), lelkesen és tiszta morális helytállással lépsz nemesebbnél nemesebb példát ránk hagyó örökükbe, az útmutatásaik szerinti jövőépítő nyomdokukba. A többi között egy Lezsák Sándor, egy Körmendi Lajos egyszemélyes szellemi intézményi működése a napjainkbeli minta, hogy miképpen lehet és kell erkölcsi igényességgel a válladra helyezni egy szűkebb-tágabb közösség gondját-baját, hogyan lehet művészi erőfeszítéssel és esztétikai teremtő akarattal megvalósítani azt, ami egyszerre sorsfaggatás és sorsvállalás, hit és elkötelezettség, éthosz és remény. Ami aztán őrtoronyszerű kilátó, tág horizontokat éber és vigyázó szemmel figyelő, pásztázó, végigtekintő állomáshely is. S persze szabadság, elidegeníthetetlen szabad lélek és gondolat − otthonosság és távlatosság együttes jegyében −, sőt szabad levegő, mint a berekfürdői éter, amelyből a Te szorgos munkálkodásod révén is lélegezhetünk, táplálkozhatunk, vagy a víz, amelyben vígan lubickolhatunk. Sokat köszönhetünk Neked és sokan az egész Kárpát-hazai magyar szellemi-irodalmi életből, sokféle vidéken élő kortársaid és barátaid. Kívánjuk, köztük én magam is ezen a szép kerek jubileumi évfordulón, hogy jó energiákkal mindig újratöltekezve végezhesd, amit szeretnél, egészségben (ha lehet), hosszú időkig, mindnyájunk áldására − és Isten dicsőségére.

         Isten éltesen születésnapodon, nagy szeretettel ölellek, Berettyóújfaluhoz és Nagyrábéhoz egészen közelről, csak innen Debrecenből gondolva Rád és családodra:

Bertha Zoli