Győr megye és város egyetemes leirása című művel tisztelgett Győr Vármegye 1874-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók XVII. nagygyűlésének. A kötetben a térséget sokoldalúan mutatták be. A növényvilágról Ebenhöch Ferenc: A megye viránya címmel írt egy tanulmányt. A bevezetőjében többek között ezt írta:

 

„E megyében gyűjtött növénytárak tudtommal csak következő helyeken léteznek:

 

1. Pannonhalmán, a főapátsági könyvtárban, Ballay Valér főapáti helynök által (…) s Reichenbach rendszere szerint osztályozott növénytár (…)
2. Koroncón bold. Méhkerti Milkovits János közbirtokos által a harmincas és negyvenes években nagy gonddal és szenvedéllyel gyűjtött- Diószegi s Fazekas kézikönyve szerint meghatározott s Linné nemi rendszere nyomán osztályozott növénytár 10 könyvalakú fadobozban Koroncó vidékének virányát tartalmazza, melyhez függelékül mintegy 400 növényfaj kikopácsolt s alig hüvelknyi papirdobozokban kettős üveg közé rakott maggyűjteménye van csatolva. Jelenleg az elhunyt özvegyének birtokában van.
3. Dr. Rómer Flóris az ötvenes években győri főgimnáziumi tanár és múzeumőr által e megyének főleg szigetközi részében, Győr vidékén és a Bakony táján gyűjtött jeles növénytár (…) 3000-4000-re szaporodván..1863-ban a pesti kir. Államgymnasiumnak lőn ajándokozva.
4. A győri főgymnasium növénytára, melyet 1858-ban Dr. Rómer Flóris alapított, s mely utóbb Tomek Anasztáz tanár és Ballay Valér által a szt.-mártonvidéki- általam pedig a koroncóvidéki növényekkel gazdagítva, jelenleg Decandol szerint van osztályozva.
5. Végül saját koroncó-vidéki növénytáram, melyet 1863-ban kezdettem ujból összeállítani.”

 

E herbáriumok közül kettő (a Milkovits-féle, s a főgimnáziumi növénytár) még mindig gimnáziumunkban található, nagyon jó állapotban. A nagy eszmei értéke miatt döntöttem úgy, hogy a meglévő gyűjteményeket archiválom, s párhuzamosan elkezdem a feldolgozásukat. Az archiválás alatt nagy felbontású digitális képeket értek, hogy a herbárium tanulmányozása a képek alapján is lehetséges legyen. A mellékelt herbáriumi képek ebből az archívumból származnak.

    A gimnáziumot 1627-ben alapították (1. kép), s a jezsuiták gondjára bízták. A rend 1773-as feloszlatását követően átmeneti korszak következett, míg 1802-től napjainkig — a kommunisták általi két éves államosítását leszámítva — bencések fenntartásába került.

    Sok híres diák és tanár fordult meg e falak között. Így a Kisfaludy testvérek, Deák Ferenc, Batthyány Lajos is itt tanult, míg a tanárok közül Rónay Jácint, Rómer Flóris, Czuczor Gergely illetve Jedlik Ányos bencéseket emelném ki, a teljesség igénye nélkül.

Már a Ratio Educationis (1777) is rendelkezett iskolai gyűjtemények felállításáról. Intézetünkben a természetrajzi gyűjtemények állománya azonban csak Rómer Flóris 1839-es győri tanárrá történő kinevezése után kezdett gyors fejlődésnek indulni. Az 1848-49-es szabadságharcban sok diákunk és tanárunk is részt vett (2. kép). A megtorlások miatt, több tanár is vagy száműzetésbe, vagy börtönbe került; így Rómer is.

 

1854-ben  a szabadulása után már újra Győrben taníthat, sőt 1859-ben őt bízzák meg az első vidéki múzeum  megszervezésével, illetve vezetésével. Rendkívül eredményesen fejlesztette a múzeum anyagát. Nem csak a történeti, hanem a természetrajzi gyűjtemények is dinamikusan fejlődtek. Utódai szintén emberfeletti munkát végeztek. A gyűjtemények gyarapodásáról az iskolai értesítőkből lehet képet kapni:

 

Az 1860. évi Értesítő kimutatása szerint:

• 57 emlős, 687 madár, 308 tojás (85 fészekkel együtt), 24 hüllő, 61 hal, 677 kagyló, 1236 rovar, 45 héjjancz, 30 sugárállat és 10 váz.
• A növénygyűjtemény állott 1925 növényből és 243 famintából.
• Az ásványtanhoz volt 929 ásvány, 379 kövület és 97 jegecminta.

 

1871-es Értesítő kimutatása szerint volt:

• Állatból: 801 faj, 4171 db
• Növényből: 1301 faj, 2501 db
• Ásványokból és kőzetekből: 729 faj, 1123 db
• Összesen: 2831 faj, 7895 db

 

1900. évben az állomány:

• Állattani gyűjtemény: 7374 db
• Növénytani gyűjtemény: 13246 db
• Ásványtani gyűjtemény: 2631 db

 

Trianon után lassult a gyarapodás.   

 

A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium szertárában fellelhető herbáriumi testek közül a Sadler-féle gyűjtemény, Milkovits herbáriuma (9 doboz növény, s egy doboz maggyűjtemény), Titius Pius alga-gyűjteménye (77db), és a Bencés-gyűjtemény (46 doboz, abc szerint rendezve) a fontosabb. A következőkben — terjedelmi okok miatt — a Sadler-féle herbáriumot ismertetném.

Sadler József (1791-1849) muzeológus (3. kép) a későbbi országos növénygyűjtemény megalapítója. 1810 óta botanizált a főváros területén, illetve környékén. Már ekkoriban megemlíti egyik művében egy magyar exsiccatum kiadásának a tervét. 1821-ben tett közzé egy felhívást a ritka magyar növények előfizetésére, s rá két évre ténylegesen meg is jelentek az első fasciculusok, melyek az első magyar herbáriumot alkották.

A' Magyar Plánták' szárított Gyűjteménye Sadler kiadásában jelent meg. Szándékai szerint két sorozatot adott volna ki, egy-egy sorozat 8 füzetből (=fascilusból) állt volna. Az egyik mezőgazdasági, a másik orvosi szempontú gyűjtemény lett volna. A két sorozatból azonban csak az előbbi készült el teljes terjedelmében, az orvosi sorozatból csak hat fasciculus ismert. Egy fascilus 25 növényt tartalmazott, így összesen 16x25=400 növény fajt dolgozott volna fel. Egy-egy herbáriumi lap 19,5x32,5 cm méretű. (4.,5., 6. kép)

Szándékai szerint a fasciculusokhoz ismertető füzeteket is készített (7. füzet). A bevezetőjében indokolja a kiadás fontosságát: „A' jól megszárított növevények gyűjteménye bötsére nézve az ábrázolásokat fellyülmúlja. (…) tsak illyen Gyűjteménnyel juthatunk azon esmeretre, melly haszon vagy kár az Oeconomiába, Technológiában és különösen az Orvoslásban.(..) ezen az úton a' hazai növevények egyértelmű neveinek tökéletes szótárjához juthatunk.”

Ismereteink szerint összesen 60 példányban készült el a herbárium. „sokhelyütt fellelhető volt intézetek, iskolák birtokában, úgyhogy célját- a növényismeretek terjesztését-jórészt elérhette.” − írta Gombocz. Priszter Szaniszló táblázatba foglalta a herbárium legfontosabb adatait:

 

„Fasciculus” sorszám	Orvosi	Mezőgazdasági	Magyarázat oldalterjedelme	Megjelenés éve
I. II. III. IV.	1.   2.	1.   2.	8 11 10 12	1823
V. VI. VII. VIII.	3.	3.   4. 5.	8 16 12 14	1824
IX. X. XI.	4.	6. 7.	16 12 11	1825
XII. XIII.	5.	8.	15 8	1827
XIV.	6.		15	1830?

 

Priszter tanulmányában megadja a fajlistákat is, a XIV. fasciculust kivéve, mert az nem volt ismert. Zalai Károly és Sági Erzsébet bukkant az Országos Széchényi Könyvtárban az leveszettnek hitt XIV. fascilusra. A fajlistát is ők publikálták. A bencés gimnázium jelentős mennyiségű Sadler-féle „exsiccatummal” rendelkezik. A Priszter-féle táblázat alapján elkészítettem a gimnáziumban fellelhető anyagról készített kimutatást:

 

„Fasciculus” sorszám	Orvosi	Mezőgazdasági	Magyarázat oldalterjedelme	Megjelenés éve
I. II. III. IV.	1.   2.	1.néhány   2.néhány		1823
V. VI. VII. VIII.	3.	3.   4. 5.néhány	16	1824
IX. X. XI.	4.	6. 7.néhány		1825
XII. XIII.	5.	8.		1827
XIV.	6.			1830?

 

Látható, hogy az orvosi témájú fasciculusok teljes terjedelemben (a XIV-es is!), megtalálhatóak, a mezőgazdasági témájúak azonban csak töredékesen. A meglévő példányok nagyon jó állapotúak. Sadler gyűjteménye az iskolában is elérhette hatását, hiszen ez az alapja  a bencés gyűjteménynek, s meggyőződésem, hogy többek között A' Magyar Plánták' szárított Gyűjteménye itt fellehető lapjai is inspirálták a bencés atyákat arra, hogy az iskolai herbáriumot a szokásosnál nagyobb méretűre fejlesszék.

A teljes bencés anyag lefotózása után szándékomban áll a herbáriumi lapokon látható információkból egy digitális adatbázist létrehozni, hogy az információk könnyebben hozzáférhetőek legyenek, és így a további kutatásokat megkönnyítsem.

 

Forrás:

• Priszter Szaniszló: Az első magyar exsiccatum-kiadványok (Bot.Közl.63. kötet 3. füzet 1976)
• Zalai-Sági: újabban feltárt adatok Sadler József exszikkátum-kiadványairól (Bot.Közl.69. kötet 1-2 füzet 1982)
• Gimnáziumi évkönyvek