Győr városához több szálon is kötődik neves természetbúvárunk, Xántus János. A nagyhírű gyűjtő egyes herbáriumainak holléte bizonytalan. Ezek felkutatását kezdte meg csoportunk (Dr. Szabó Péter, Szabó Krisztina, Farkas Péter, Molnár Zsolt, Barla Ferenc) 2009 folyamán.

   Tudomásunkra jutott¹, hogy Xántus János az osztrák-magyar Kelet-Ázsia expedíció volt résztvevője² 1870. május végén megvásárolta 600 forintért, a Friedrich korvett orvosának, dr. Emanuel Weiss-nek herbáriumát. Weiss doktor saját érdeklődésétől indítatva gyűjtött növényeket az expedíció során, így azok a magántulajdonát képezték. Miután 1870. május 20-án a hajón öngyilkosságot követett el, herbáriumát — a hajó horvát tisztjeinek közvetítésével — Xántusnak sikerült megszereznie. A vételről beszámolt Pulszky Ferencnek, az MNM igazgatójának³. Ebből a levélből tudjuk, hogy a gyűjtemény 50 000 lapon, 8000 fajból állt. Xántus hazatérte után összegezték a gyűjtött anyagokat. Az összegzésből tudjuk, hogy a gyűjtemény tartalmazott 65 000 herbáriumi lapot⁴. Ugyanezt az adatot említi meg a nemzeti herbáriumokat nyilvántartó holland weblap is⁵.

   Azt feltételezzük, hogy ebből a 65 000-ből 50 000 a Weiss gyűjtemény anyaga, de a fennmaradó 15 000 Xántus gyűjtése. Az MTTM állattára, harasztgyűjteménye megemlíti Xántus nevét, mint híres gyűjtőét, de az 1870-ben megalakuló, ma ~ 800 000 herbáriumlapot tartalmazó Növénytár Herbárium Generale-je nem⁶. A HG kurátora sem emlékezett Xántus herbáriumlapra a gyűjteményben⁷. Ellenben megtaláltuk a Royal Botanic Garden of Edinburgh honlapján⁸, hogy tudomásuk szerint „J. Xántus de Vesey herbáriuma az MTTM herbáriumában van betagozódva más gyűjteményekbe”. Ebben az esetben azt kell feltételeznünk, hogy a kaliforniai gyűjteményről lehet szó, hiszen Xántus a Vesey nevet csak Amerikában használta, mert ezen a néven lépett be az amerikai hadseregbe. Gyűjtését a Smithsonian Institute kapta meg, de a duplumok kerülhettek Pestre. Az a kérdés azonban nyitva maradt számunkra, hogy ki osztotta be anyagát a Herbáriumba, mert ennek szakirodalmi nyomát nem találtuk meg.

   A Weiss-féle gyűjteményt Gombocz Endre 1932 folyamán betagolta a Növénytárba. Ezt a természettudományi szakosztály 1932. évi november hó 10-i ülésén be is jelentették⁹. Itt Gombocz 4000 ívről és 2000 fajról (kétszikű) ír. Talán Weiss hibás meghatározásaiból, a duplumokból és az anyag részleges megsemmisüléséből származhat, hogy 50 000-ből csak 4000 ív volt betagozható. Gombocz tudomásunk szerint nem publikálta ezt a munkáját és a részleteket sem ismerjük. Elképzelhető, hogy jegyzetei megsemmisültek, amikor 1945 januárjában Gombocz Endre budai lakása bombatalálatot kapott, és ő maga is a romok alatt vesztette életét¹⁰. Megtaláltuk azonban azt is, hogy Kanitz Ágost már 1878-ban feldolgozta a Weiss gyűjtemény Japán anyagát¹¹. Kiderült, hogy Weiss és Xantus Japánban még együtt gyűjtött a lengyel származású Wawra-val, akiknek herbáriumát Kanitz 1878-ban Varsóból leírta¹².

   Weiss-ről tudjuk¹³, hogy gyűjtött Japánban, Jáván, Hongkong-ban és a Fülöp-szigeteken is. Weiss kérte, hogy gyűjteményéből kapjon Buitenzorg (Jáva, a mai Bogor) Scheffer professzor, valamint Bécsben Fenzl professzor is. Xántus a gyűjtemény duplumaiból ígért Bécsnek, Hongkongból Berlinnek, valamint 50 lapnyi anyagot Leidennek is. A gyűjtemény megszerzésében segítő horvát tisztek kedvéért Zágrábnak is ígért példányokat.

   A Weiss-gyűjtemény hozzávetőleges sorsát tehát ismerjük. A feltételezett 15 000 lapnyi Xántus anyagnak azonban nem akadtunk nyomára. Ezért elhatároztuk, hogy meghatározzuk Xántus útjának azokat a szakaszait, ahol bizonyosan nem Weiss-szel egy időben tartózkodott és gyűjtött. Ebben az esetben már a dátumok is elkülönítik a feltételezett Xántus gyűjtést Weissétől.

 

Ezek az időpontok és helyszínek:

1869. január 17. − február 15. − Ceylon

1870. január 11. − május 1. − Borneó

1870. június 12.  − szeptember 17. Jáva.

 

Tudjuk, hogy ezekről a helyekről postázta is küldeményeit Pestre:

 

1869 februárjában Ceylon-ból

1870 júniusában Szingapúrból (39 láda)

1870 szeptember első felében Batáviából (20 láda).

 

A Weiss gyűjteménynek a Szingapúrból elküldött ládákban kellett lennie.

 

   A továbbiakban meghatároztuk Xántus útjának nagyobb gyűjtőpontjait, területeit. Figyelembe véve ott tartózkodásának évszakait, az akkor nyíló feltűnő növényeket, egy szűkített fajlistához jutottunk.

 

a) Xántus János Ceylon szigetén (1869. január 25. − február 15.)

 

   Adenből angol postagőzössel érkezett meg Xántus Point de Galle kikötővárosba kb. 1869. január 25-én. Ceyloni tartózkodása február 15-ig tartott. Vagyis 21 napot töltött a szigeten. Beutazta annak nyugati felét, miközben összesen cc. 660 km-t tett meg. Napi átlagteljesítménye: 31,4 km. A teljes útvonalból csak a Colombo — Kandy szakaszt tette meg vasúton, a többi vonalon postakocsival utazott. A szigetország központi részét idős kőzetekből felépülő hegység foglalja el, amelyet lankás dombságok és alföldek öveznek. Legmagasabb pontja: Pidurutalagala, 2524 méter. A sziget területe 64 000 km². Srí Lanka az Egyenlítőtől valamivel északra, az Indiai-óceánban terül el, klímája trópusi (ld. 2. melléklet). Átlaghőmérséklete és a levegő páratartalma magas, de a sziget domborzati viszonyai miatt tájegységenként különböző. A tengerparton a levegő jóval melegebb − esetenként kifejezetten forró −, míg a hegyek között jóval kellemesebb a hőmérséklet. Tengerparton átlag 27C°, ”a hegyi fővárosban”, Kandyben 20C°, míg a közel 2000 méter magasan fekvő Nuwara Eliyaban 16-18 C°.Északi sík vidéke szavanna éghajlatú (Trewartha-féle felosztás). Ezt a vidéket Xántus nem érte el utazása során. Nagyobb része trópusi esőerdő éghajlatú. A hőmérséklet átlagos évi ingása csak 2-4 fok. A leghűvösebb hónap 26 fok, a legmelegebb 28-30 fok átlaghőmérsékletű. A csapadék évente átlag 1000-3000 mm. A trópusi területeken a márciusi és a szeptemberi napéjegyenlőségek után alakul ki egy-egy csapadékmaximum. Xántus februári itt tartózkodása alatt tehát semmiképpen nem lehetett átlag feletti csapadék. Bár jellegzetesen száraz évszak sem fordul elő. A relatív nedvesség havi átlagai 70-80 százalék között mozognak.

   Colombo meteorológiai állomásának hivatalos adataiból a következőket tudjuk meg: Januári középhőmérséklet 26,2, a februári 26,6 fok. A maximum májusban van (28,1). A februári napi minimumhőmérséklet 22,2, a maximum 30,4 fok. A havi átlagos csapadék februárban a legkisebb (71 mm). A legtöbb októberben van (374 mm). A felhőzet februárban a legkisebb (58%). A legnagyobb borultság októberre esik (84%).

   Összességében megállapíthatjuk, hogy Xántus februári itt tartózkodásakor a sziget legkellemesebb időjárási időszakát élvezhette. Tiszta égbolt, lehető legkevesebb csapadék, viszonylag alacsonyabb havi középhőmérséklet. Tudjuk, hogy elutazása előtt egy Londonba tartó kávészállító gőzösre adta fel gyűjteményét, ami 9 hónap után érkezett meg Pestre. A szeszes preparátumok jó része tönkrement.

 

b) Xántus János Borneó szigetén (1870. január 11. − május 1.)

   Szingapúrból érkezett meg Xántus Kuching (Sarawak) városába 1870. január 11-én. Borneói tartózkodása május 1-ig tartott. Vagyis 109 napot töltött a szigeten. Személyesen csak a sziget nyugati felének egy részét járta be. Összesen 520 km-t utazott. Napi átlagteljesítménye: 4,7 km. Az útvonalat hajóval, csónakkal és gyalogosan tette meg.

I. útja 1870. február vége: Sarawak — Szingi dajak falú (légvonalban 16 km)

II. útja 1870. március eleje: Sarawak — Matang-hegy (légvonalban 10 km)

III. útja 1870. március vége, 3 hét: Sarawak — Szadong-Szimunyan folyók vidéke

IV. útja 1870. április 20. − május 1.: Batang Lupár folyó vidéke.

   Megállapítható, hogy Xántus itt tartózkodásának idejében a kedvező időjárási periódust használhatta ki. Január és május közötti a havi középhőmérséklet emelkedő tendenciát mutat 23 foktól 33 fokig. A napsütéses órák száma januártól júniusig nő. A csapadék havi mennyisége azonban csökken januártól júliusig, 700 mm-ről 180 mm-re.

Tudomásunk van arról, hogy borneói gyűjtését 1870 júniusában postázta Szingapúrból Pestre (39 láda).

 

c) Xántus János Jáva szigetén (1870. június 12. − szeptember 17.)

   Szingapúrból érkezett meg Xántus Bataviába (Jakarta) 1870. június 12-én. Jávai tartózkodása szeptember 17-ig tartott. Vagyis 97 napot töltött a szigeten. Személyesen csak a sziget nyugati felének egy részét járta be. Összesen 483 km-t utazott. Napi átlagteljesítménye: 4,9 km. Legvalószínűbb, hogy lóháton ill. kocsival járta be a területet. A sziget szinte teljesen vulkanikus eredetű, az ún. Pacifikus tűzgyűrű része. 38 működő, illetve inaktív vulkáni kúp gazdagítja a tájat. Közöttük a két legismertebb a Bromo és a Merapi, melyek a világ legveszélyesebb vulkánjai közé tartoznak. Területe 126 650 km². Jáva éghajlata a Trewartha rendszerben trópusi esőerdő. Tél és nyár váltakozása nem jellemző a szigeten. Két évszakot szokás megkülönböztetni:

   − esős évszak XI-III.

   − száraz évszak: IV-X.

A csapadék mennyisége a partvidéken 1500-3000 mm. A hegyekben nem ritka az 5-7000 mm sem. Az évi középhőmérséklet 26 fok. A relatív páratartalom 80-82%.

    Összességében megállapítható, hogy Xántus itt tartózkodásakor (VI-IX.) a sziget kellemesebb évszakát élte meg. Tudjuk, hogy 1870 szeptemberében gyűjteményét postára adta. Batáviából 1870. szeptember 17-e előtt húszládányi anyagot postázott hazafelé. Figyelembe véve Xántus Ceylon, Borneó és Jáva szigetén való tartózkodásának évszakait, az akkor nyíló feltűnő növényeket, egy szűkített fajlistához jutottunk. A Xántus gyűjtemény kérdését akkor tudjuk eldönteni, ha megvizsgáljuk van-e ezekből a fajokból példány a kutatott időpontból és helyszínekről az MTTM Növénytárában?

---

 

 

¹ Sándor I. (1970): Xántus János. Magvető Kiadó, Bp., 298.

 

² Xántus János 1869. november 29-én, Yokohamában hivatalosan kilépett az expedíció állományából.

 

³ Dr. Weiss öngyilkosságáról és herbáriumának megszerzéséről lev. Pulszkyhoz 1870. május 29. (OSZK)

 

⁴ Sándor I.(1970): Xántus János. Magvető Kiadó, Bp., 310.

 

⁵ www.nationalherbarium.nl/FMCollection/XY/XantusJ.htm

 

⁶ www.nhmus.hu/modules.php?name=Tar-Noveny&op=gyujt-generale

 

⁷ Dr. Somlyay Lajos kurátor szóbeli közlése 2009. július 17.

 

⁸ www.biodiversitycollectionsindex.org/collection/view/id/17366

 

⁹ Botanikai Közlemények. 1933, 110.

 

¹⁰ Andrássy Péter szóbeli közlése, 2009. július 22.

 

¹¹ Szerző: Kanitz Ágost
Expeditio austriaco-hungarica ad oras Asiae Orientalis. Anthophyta quae in Japonia legit Beat. Emanuel Weiss Med. Dr. et quae Museo Nat. Hungarico procuravit Joannes Xanthus Mus. Nat. Conserv. II. Dicotyleae. Choripetalae. Természetrajzi füzetek. 1878. (2. évf.) 1. sz. 37-52. old.

 Szerző: Kanitz Ágost
Expeditio austriaco-hungarica ad oras Asiae Orientalis. Anthophyta quae in Japonia legit Beat. Emanuel Weiss Med. Dr. et quae Museo Nat. Hungarico procuravit Joannes Xanthus Mus. Nat. Conserv. II. Dicotyleae. Choripetalae
Természetrajzi füzetek, 1878. (2. évf.) 2-3. sz. 154-164, 195. old.

 

¹² Peter Barnes (2001): Japan's botanical sunrise. Curtis's Botanical Magazine. 18(1):117-131

 

¹³ www.nationalherbarium.nl