2009 tél
Sebestyén Ádám
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
SPN Könyvek 8. Berka Attila:
Hosszúkávé külön hideg tejjel, 2010
Rendelje meg: spn@spanyolnatha.hu
Sebestyén Ádám
Ithakában ma nincs tanítás…
Ithakában ma nincs tanítás.
A vének ajkai összeforrtak, húsuk szerelmeskedni akar a tűzzel,
csontjuk kagylókkal akar társalogni egy hullámverte
partfal tövében.
Az ifjak nem gondolnak a nászéjszakára, de a bölcseletre
vagy a dárdavetésre sem.
Csupán a kérők zabálják életükből az utolsó éveket.
Az áldozati állat arcában Pénelopé
saját kisírt szemeit látja. − „Kész már a halotti lepel?”
Göröghonért!… Tenger… Trója…
aztán csak hullámmoraj.
(talán hullámsír?)
Még hazatérhet és…
„KÉSZ MÁR A HALOTTI LEPEL?”
Énekszóval keverednek a lakoma ocsmány zajai.
Pénelopé Télemakhoszra emeli tekintetét: „Ilyen volt ő is.” − gondolja.
(„Éjszaka visszafejtek még egy sort!”)
A nők ruha helyett vitorlát csavartak
habkönnyű testükre.
VITORLÁK! VITORLÁK!
(Már húsz éve vitorlának néz minden felhőt.)
Távolabb…
Fénylő pontok az éjszaka egén.
− Szentjánosbogarak −
Most mozdulatlanok,
és nem hallani zümmögésüket.
Odafagytak egy arcra.
Titok
Összetört lombik az ég.
Alakváltó felhőfoszlányok: Isten genetikai kódjai.
Kibogozhatatlan
láncszerkezet.