2009 tél
Deák-Takács Szilvia
1973-ban született Kisvárdán. A KLTE magyar-művelődési és felnőttképzési menedzser szakán végzett. A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium magyartanára. Írásai a Gondjainkra bízva, Időjelek, Mégis tavasz, Májusi szél, Arcok és énekek, az operafesztiváli Légyott-antológiákban (2007-2011), a Szeged effekt2-ben jelentek meg. Tagja a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesületnek, alapító tagja a Czóbel Minka Baráti Körnek. A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium fennállásának 95., valamint 100. évfordulójára készült Jubileumi Emlékkönyvek szerkesztője. A Modus hodiernus sorozatban megjelent „Jövőm emléke, múltamnak árnya” — In memoriam Czóbel Minka című tanulmánykötet szerzője. Publikált a Pedagógiai Műhelyben, A Vörös Postakocsiban, az Irodalmi Jelenben, a Szegedi Lapban, A Pad folyóiratban, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében. Elvégezte a Magyar Író Akadémia Szépíró mesterkurzusát. 2009-ben írása jelent meg a Mestereink nyomában című antológiában, valamint Kornis Mihály íróakadémiai tanítványaként a szerző alkotói honlapján. Az SPN Könyvek sorozat szöveggondozója 2013-ig. A HogyÖt, a Hunlandia, a Miskolc KapuCíner és a Díszkosz tizenkettő című antológiák szerzője. 2008-2014 között a Spanyolnátha szerkesztője. 2011-ben Bessenyei Emlékplakettet kapott. A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (manyszi.hu) nyelvi tanácsadója.
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
SPN Könyvek 8. Berka Attila:
Hosszúkávé külön hideg tejjel, 2010
Rendelje meg: spn@spanyolnatha.hu
Deák-Takács Szilvia
Boga bilingó
Mihelyst a tehén és a bika összekeveredik
Tőgyek lepik el a földet és bőgés sokasága
Nemileg erőteljes férfi, altáji, türk, csagatáj vagy csuvasos nyelven is, magáról mondja nekem: boğa, így mondja a török férfi, boga, amolyan kisháromszög a gén, ezt nem mondja, ezt leírva látom, török férfit meg először; de a török nyelvben nincsenek is nemek, honnan tudni a bikáról, hogy férfi, ha a boga nemtelen, boga, miért nem bianco bibasz biber bibe bíbic bicsak bifsztek biling bimbó bizgató bincsó — te, bika monny'a verébnek.
A fonatomból vágtam neki. Hogy mondanám: vágnék, de nem, én vágtam. Megetette a teheneivel. Nem indiai férfit mondtam, törököt. Vagy eggyel etette meg, azt nem tudom. A tehenet is láttam, vagyis teheneket, képen, messzeringtak; amelyik kérődzte vissza — tán megdöglött hirtelen. Lehet, nem akkor. Szagosfonat volt — mielőtt odaadtam, mert odaadtam. A tehénnek fejallergiája lehetett tőle, vagy nemindiai török férj-allergiája, ha Bika és nem Ikrek havajegyében született.
Nyitni-kék egy új oldalt.
==
Na jó, most már túltöltöttem… a túltöltés kisüléssel jár, sülésemben kipörgetem a motoreseményeket, felbőg, lemerül, be kell bikázni, mondom bebikázni. Kell hozzá lógó bikakábel, feketével és pirossal jelölés, bika-pirosra a pozitív, vigyázz, ha testhez érsz, gén találkoznak háromszögek, negatív, testnegatív, patogén, szikrázik, felbőgés nélkül robban — tisztán bikarodeó.
Szállnék gépen fölébe; magházában az akkuvíz is csak emlék, motortest töretlen.
==
Ne tapogasson, mondom a törökömnek, így beszélünk már, írjon nyugodtan ekezetek nelkul, amikor ring a tőgy, legyen időnként nagy nehéz messzeringó.
A ring engéjét mondva a hangom magasra emelném, legyen nagyon nazális en, hogy nagyon jó, hogy óriás legyen! — hogy mondanám, mondogatnám, mélyen és hosszan-törökhangzón:
Bú! Bú! Bú!
Boci szomorú!
Álmodom hangemelést, fonatszálat, altáji nyelven. Ha Sun Vu Kung a majmok királya, Sir Here Dug a bikáké. Kérdés: Sir Here Dug álmodta a tehenet, a tehén őt, vagy?
==
Taurusom, amit nézek hosszan, nem csak a homlokodtól fölfelé, különb ék e? Elég volt, majd ha nóczi óriás lesz, a radványi sötétben a nőélet útjának harmadán betévedek szagosan a karámodba, leszek a rodeóbohócod, Lőrinc kedvenc Radnóti-verseit olvasom akár altáji nyelven is, Fanni szőke hajfonatát nem látom végre barnán messzeringni, akkor kiálts rám — ha a fecske hű, pöttyen a férfifene, jómódi újinfluenza énekel.
(A kurzivált részek megtévesztésig hasonlítanak messze még ringó, közel ingatlan hangulatomra, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós és sokan mások által leírt szavakra.)