2008 tavasz
Székelyhidi Zsolt

1973-ban született Debrecenben. Író, költő, fotós, zeneszerző, 2007-től a Spanyolnátha szerkesztője, 2011–2019 közt főszerkesztő-helyettese. A Corvina kiadó műszaki vezetője.
Kötetei: Hoz (versek, Új Bekezdés, Miskolc, 1997), Zajtalanítás (versek, Parnasszus, Budapest, 2004), Jega Jade — Háborúban született (regény, Kossuth Kiadó, Budapest, 2009), Ördöngős (Spanyolnátha Könyvek, Hernádkak, 2009), Űrbe! (Spanyolnátha Könyvek, Hernádkak, 2012), Vampomorf (Spanyolnátha Könyvek, Hernádkak, 2014), Csurom (Parnasszus P'Art Könyvek, Budapest, 2016), Színült (Parnasszus P'Art Könyvek, Budapest, 2019), A kékkőkúti csillag (Spanyolnátha Könyvek, Hernádkak, 2020); Ami kék lesz (Parnasszus P'Art Könyvek, Budapest, 2021).
Az 1995-ös Miskolci Tavaszi Diáknapok különdíjasa. 2007-ben Junior Parnasszus-díjas, 2008-ban a Kossuth Kiadó regénypályázatának első helyezettje Zöllner Marcellal.
A Jelenlét50, a HogyÖt, a Hunlandia, a Miskolc KapuCíner és a Díszkosz 12 SPN-antológiák tervezője, szerzője. A Hunlandiát szerkesztőként is jegyzi.
SPN Krú név alatt 2008-tól Berka Attilával együtt zenés költészeti performanszokat, akciókat csinál. 2011-től 2013-ig a vakszöveg.hu irodalmi és fotóblogot vezette Zolkóval.Űrbe! kötete 2013-ban digitális verzióban is megjelent a Spanyolnátha művészeti folyóirat aloldalaként (http://urbe.spanyolnatha.hu, tervezte: Barbély Virág), 2014. január 22-én pedig Miskolcon a Tízeset című Spanyolnátha-rendezvénysorozat részeként debütált a belőle készült színpadi mű Bársony Júlia rendezésében és a Harmadik Hang Háza + SPN Krú előadásában.
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél

Székelyhidi Zsolt
A Breakbeat és a Hip Hop
A tört ütemek
Bevezető
A következőkben említett és a Hip Hoppal összefügő életrajzi utalások egy részét David Toop jegyzeteiből és könyveiből merítettem. Bővebb leírásokat lásd még: http://www.allmusic.com; a Wikipedia egyes szócikkei (nem kritikai); www.daveyd.com; http://zulunation.com.
A tört ütem (angolul break beat) a zenében a kezdetek óta létezik (már, ha csak a természeti népek ősi rigmusait vesszük, pl. Sri Lanka területéről előkerültek 2500 éves dobok maradványai, melyen valószínűleg nem 4/4 ütemeket játszottak. Persze abban az időben nem kizárólag zenélésre, szertartások kíséretére használták az „ütőszekciót”, hanem komoly szerepe jutott a kommunikációban is. Az afrikai beszélődobokat régen kifejezetten az emberi hangok imitálására használták /a kommunikáció elősegítéséhez/.).
A „törés” (break) a könnyűzenében első komolyabb szerepét az átvezetéseknél, például a téma ismétlését megelőző egy vagy több ütemben, a felütésben, illetve a témaváltások „előkészítésében” kapta. Ilyenkor esetenként minden hangszer leáll egy másodpercre, kivéve a dob (és az ütőhangszerek). Egészen a hatvanas évekig a popzenében nem használták másra a törteket, mint hogy „felpörgessék” (vagyis rávezessék) a következő zenei témára a hallgatóságot, a táncoló közönséget. A jazz műfaj természetesen jóval előbb bevonta a dobot szóló hangszeri minőségében (a legtöbb jazz-nótában minden zenésznek jut egy hosszabb-rövidebb improvizációs rész), de más műfajoknál is feltűnik, gondoljunk csak a rock klasszikusokra, például a Led Zeppelinre, akik külön számot írtak a dob főszereplésével (Moby Dick, 1969).
A tört ütem sajátossága, hogy a klasszikus és egyenes vonalú 4/4-et (lásd pl. House, Trance műfajok) felbontja. Ezt különböző módon éri el. Több, egymástól független ritmusképletet használ (poliritmusok), amelyek egyfajta hálóként szövik körül az ütemet vagy segítségül hívja a szinkópát, ami zenei nyelven annyit tesz, hogy a hang a súlyozatlan helyeken (pl. a páros nyolcadok) szólal meg, illetve a súlyozottakon szünet van. (Egy hangsúlytalan ütemrész hangsúlyossá tételével; egy hangsúlyos ütem megnyújtásával, valamint egy metrikailag súlytalan ütemrésznek az utána következő hangsúlyos ütemrésszel való összekötése révén jöhet létre. /forrás: Britannica Hungarica/) Bonyolultabb ritmusképleteknél (groove-ok) már egyéb hangszerek — pl. a gitár — is belépnek a kívánt hangzás eléréséhez.
A breakbeat a modern zenei kultúrában külön műfajjá nőtte ki magát. De a klasszikus (nem-elektronikus) gyökerek mellett szüksége volt egy kezdőlökésre, amely végül életre hívta, ez pedig az amerikai Hip Hop kultúra aranykorában következett be: Dj Kool Herc színrelépésével együtt a ’70-es évek legelején. (Dj = disc jokey, az a figura, aki előre felvett nótákat játszik le a közönségnek, többnyire lemezekről.)
A Hip Hop dj-k akkoriban híres vagy épp (egyáltalán) nem híres előadók lemezeit keverték „alá” a szövegelő MC-knek. (MC = master of ceremony /ceremóniamester/, klasszikus értelemben az est házigazdája, aki nemcsak felkonferálja a műsorszámokat, hanem átkötőbeszédeket mond és általában szórakoztatja a közönséget. A ’70-es évektől kezdve a betűszó kapcsán zenében a rapperekre asszociálunk. Az első rapper, aki MC-nek hívta magát, Melle Mel volt a Grandmaster Flash and the Furious Five formációból /Kurtis Blow, Lovebug Starski, Kid Creole — ismerős nevek?/.)
Szóval a Hip Hop dj-k és a lemezek: mivel eleinte még nem készültek kifejezetten csak dob ütemeket tartalmazó felvételek, ezért a dj-knek a boltban kapható repertoárból kellett (általában funk vagy diszkó) lemezeket vásárolniuk és róluk kiválasztani azokat a negyed-, félperces átvezetéseket (break-eket), ahol az eredeti előadó nem énekelt, nem szólt a (dal)téma, viszont az ütőszekció (esetleg a basszusgitárossal kiegészülve) igazán pörgős, táncra késztető groove-okat játszott. Egy ilyen groove ismétlésével, illetve több egymás utáni (lehetőleg ütemben és bpm számban összeegyeztetett) lejátszásával a dj akár több óra folyamatos játékot biztosított.
Kool Herc (aki 1971-72-ig kimagaslóan jó atléta és igen izmos és magas volt, ezért barátai Herkulesnek szólították) tehát bement Bronx (NYC) egyik klubjába hóna alatt egy nagy köteg funk lemezzel és (azt mondják) megcsinálta a Hip Hop-ot. A titok az volt, hogy a fentebb említett break-eket még jobban felosztotta, kevesebbet játszott le belőlük, viszont azt többször (vagyis „beloopolta” őket egymás után). Hogyan is? Két példányban vette meg a lemezeket. A másik lemezjátszóra ugyanazt a pár másodperces részletet rakta fel, és amíg az egyik lemez szólt, addig a másikon a tűt a loop elejéhez igazította. Majd a részlet végén hirtelen áthúzta a fadert (hangerőtoló potméter :)), vagyis az első lemez hirtelen elhallgatott, míg a másik megszólalt. Jó kis titok, mi! Később Grandmaster Flash felhasználta és tökéletesítette a technikát, pl. a cutting-ot (amikor a két lemezjátszó között hirtelen váltasz a faderrel, akár gyors egymásutánban).
Ők ketten egyébként jól ismerték egymást. Grandmaster Barbadoson született, de Bronxban nevelkedett, ahol egy suliba jártak és kamaszként sokat találkoztak a body-teremben. Herc másik úttörő lépése az volt, hogy közelítette a reggae és a Hip Hop zenét úgy, hogy jamaikai mc-kkel (pl. U-Roy és I-Roy) dolgozott együtt és reggae lemezeket pakolt a lemezjátszókra.
A reggae zenét játszó dj-k és az amerikai rapperek egészséges együttműködését később olyan fontos alakok erősítették meg már a ’80-as években, mint a jamaikai dancehall dj Yellowman, a karib-származású Afrika Bambaataa, Kris Parker (ismertebb nevén KRS-One) vagy a szintén jamaikai Shabba Ranks (ó, Maxi Priest most könnyeket ejt).
Egyesek szerint persze nem Dj Kool Herc találta fel a Hip Hop-ot. Szerintük a nyugat-afrikai születésű, de ’73-ban az USA-ba költöző reggae énekes, Alpha Blondy. Velük még elbeszélgetek.
Most nagyobb levegőt kell venni, hiszen a Hip Hop születésével együtt megszületett számos más olyan dolog, amiből később a mindenféle Breaks (nem Breakbeat) kialakult. Aztán ott vannak azok a dj-k, akik a ’70-es évek nagy hangszerforradalmára reagálva Electro-t (ElectroPop vagy RobotPop vagy TechnoPop — Kraftwerkék találták fel még ’71-ben) kezdtek játszani.
A fogalmak tisztázása:
A Zajzószer az elektronikus zenei műfajok leírását tűzte ki feladatául, azok idő- és térbeli elhelyezkedéséről, kapcsolatrendszeréről igyekszik átfogó képet alkotni.
Így talán nem meglepő, hogy a Hip Hop-ot sem önmagában tanulmányozza, hanem strukturális felépítéséből indul ki.
A Hip Hop alfája és omegája furamód nem a rappelés, hanem a ritmus (vagy groove) és ebben most nyilván sokan hevesen cáfolni igyekeznek.
Megmagyarázom.
Ha azt a tényt vesszük alapul, hogy a rap ( a Hip Hop szöveges alapja) a nyugat-afrikai griots-okból (népi kántálás…) és a Karib-szigetvilág reggae kultúrájában elterjedt (a ’60-as években letisztult) toasting-ból ered, de persze hatással volt rá a szintén kántálósan ható tradicionális gael (ősi ír) népdalolás is és (hogyne!) az indián népdalok. (A rap szó egyébként a XVIII. századi Anglia nyelvén azt jelentette: beszél.) 1968-ban rögzítették lemezre az első „rap számot”, Pigmeat Markham (aki egyébként komikus volt) szövegelte fel és a 19. helyre jutott a Billboard és a UK hit-listákon abban az évben. Más szóval a rap létezett már jóval előbb is.
A Hip Hop újítása nem a szövegelés átformálása volt, hanem a break, mint jellemző ritmus-karakter, használata a zenében. Ilyen értelemben a Breakbeat, mint elektronikus zenei műfaj, a klasszikus Hip Hoppal együtt született meg és emiatt nem hívhatjuk egyszerűen breakbeatnek a mai napig tévesen annak hívott zenéket. Ez egy olyan fogalomzavar, amit érdemes helyre tenni (és mondanom sem kell, hogy nem én vagyok az első, aki felhívja erre a figyelmet).
A Breakbeat zenei műfajon belül helyezkedik el tehát például a Hip Hop, a Big Beat, a Chemical Breaks (és nem Chemical Breakbeat), a Nu Skool és a Gangsta Rap is, vele együtt Puff Daddy.
Ez a fejezet a Breakbeat születésével és fejlődésével foglalkozik.
A Breakbeatnek 6 kisebb-nagyobb ágáról beszélhetünk a fentiek szellemében.
A Rap köré csoportosuló alműfajokról, ide tartozik maga a Hip Hop, a West Coast és East Coast, a G-Funk, a Gangsta (Rap), de a Turntablism (scratching), a Progressive Hop és az Abstract Hip Hop is.
A Hip Hop klasszikus gyökereiből nőtte ki magát Miamiban az úgynevezett Miami Bass (ötvözve a Booty Bass basszus alapú és „mocskosszájú” nótáit a klasszikus Hip Hoppal), amiből kronológiai sorrendben a Florida Breaks, a Nu Skool (Breaks), a Dark és a Progressive Breaks jött létre, e két utóbbi már a szürke britek agyszüleménye.
A harmadik a Booty Bass műfajcsokor, ami a Dirty South Rap (a piszkos déliek) egyenes ági leszármazottja, s ide tartozik a Crunk (köszi Ice T, köszi!), a Ghetto Tech és, ha még emlékeztek a House műfajokra, a Booty House, mint átmeneti műfaj is felbukkan itt.
Aztán a közkedvelt Urban Style, és benne a New Jack Swing még a ’80-as évek legvégéből, majd hosszabb szünet után Lauryn Hill (a Fugees után persze ’98-ban), Mary J. Blige (’92), meg Macy Gray (’99) és az ő Nu Soul-juk (R&B, na de sokan a New Jack Swinget is R&B-nek hívják, óó mán!). És itt van a 2-Step Garage, amit a House műfajainál már tárgyaltunk egyszer és ez egy izgalmas, új, átmeneti műfaj, ami azóta folyamatosan és markánsan jelen van és változik a 2000-es évek közepe-végi zenei underground világban (bármit is jelentsen mindez).
És van még 2, mindegyik messze került a ’70-es évekbeli gyökereitől:
A Breaks. Nem a Breakbeat. A ’90-es évek egyik izgalmas, törteken nyugvó és talán még populárisnak is mondható műfajcsokra. Mondhatnám, hogy ha fiatalként a ’90-es évek végén bulizni akartam, nyilván(!) nem szerettem a diszkót és épp nem volt Drum&Bass parti, ja és metál-buli, akkor biztosan Breakbeat-re mentünk csajozni, mert akkor még nem tudtuk, hogy azt Breaks-nek hívják:). Itt van a Funky Breaks, a Chemical Breaks, a Tribal Breaks, a Big Beat és az Anthem Breaks. Na, majd mesélek!
És a végére az Electro a ’70-es évekből, ami egyrészt átkacsintott és ott ragadt a House-nál, ez az Electro Funk (puszi, Thomas Bangalter, de csapj oda te is, Dr. Dre!). Aztán az évek haladtával: Freestyle (avagy Electro Dance — csak nem megint a House felé ácsingózó átmeneti műfaj? De. A Techno Dance és a Snap! Apja; az anyja, mint tudjuk, a Classic House volt), és — ahogy közeledünk a ’90-es évek felé — a Nu Electro. Aztán a 2000-es években a Nu Nu Electro, majd 2009-ben valaki megírja az első Nu Nu Nu Electro slágert is.
Nos hát, ez a felállás. Kérek mindenkit, mielőtt érdeklődően tovább gurítaná az egeret a Breakbeat-műfaj felé, vessen egy pillantást az alábbi magyarázó ábrára:
> A Breakbeat fejlődése és állomásai — történeti áttekintés (pdf-ábra)
És emlékeztetőül:
> A House fejlődése és állomásai — történeti áttekintés (pdf-ábra)