Bábszínház, bábjáték. Sokan, akik meghallják ezt a két szót, csak legyintenek, legfeljebb mosolyognak. Könnyed és könnyű művészetnek tartják. Felveszed a kezedre a bábot, kicsit „mutogatsz” vele és kész a siker — mondták barátaink annak idején. Mi is inkább a társaság kedvéért kezdtünk el járni a nyíregyházi Mesekert Bábszínházba, mint a játékért és a szereplésért. Mindez valamikor a ’70-es évek elején kezdődött. Ahogy bekapcsolódtunk az akkor sikeres bábszínház munkájába, úgy kezdett tágulni rálátásunk a bábjátszás sokszínűségére és sokrétűségére. Az évek alatt elvégzett munkánk meghozta gyümölcsét, hisz több nemzetközi felnőtt- és gyermekfesztiválon sikeresen szerepeltünk.
A ’90-es évek végén négyen úgy gondoltuk, hogy művészi munkánkat más irányba szeretnénk folytatni. Egyéniségünkből fakadóan vidám és látványos produkciók színrevitelét terveztük. Nevünket egy korábbi sikeres bábdarabunk címéből kölcsönöztük. Így lettünk 1999-től Burattinó Bábszínház. Műsorainkat a mai napig igyekszünk mind látványban, mind tartalomban a lehető legmagasabb színvonalon eljuttatni a közönséghez. Minden játékunk a hagyományos klasszikus bábszínházi környezetben játszódik, vagyis paravános játék. Ennek előnye, hogy játékunk zárt térben és a szabadban is ugyanazt a színházi élményt nyújtja. Előszeretettel alkalmazunk élő szereplőt, aki általában összekötő kapocs a gyerekközönség és a bábdarab szereplői között. Előadásaink színesebbé tétele érdekében szívesen alkalmazunk zenei betéteket, melyek verseit mi írjuk, a zenét pedig szakemberekkel készíttetjük el.
A bábdarab kiválasztása után megtervezzük a színpadképet, a báb- és a díszlettervet. Ezután következik a munka nehezebb része, hisz a bábokat és a díszletet is mi készítjük. Mi, fiúk, fúrunk-faragunk, a leányok pedig rajzolnak, festenek. Nagy szerencse, hogy egyik tagunk, Szöszi, varrónőként dolgozik a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, így bábruháink mindig szépek, ízlésesek és stílusosak. Általában kesztyűs lábbal játszunk, de mozgattunk már wayang és óriáslábakat is. Sokszor nem is gondolják, hogy egy darab színpadra állításához mennyi időre, energiára van szükség. Mindezt nem is lehetne a bábjáték szeretete és az iránta érzett elhivatottság nélkül végezni. Nincs is nagyobb elismerés annál, mikor az előadás után a gyerekek kipirult arccal bekéredzkednek a paraván mögé és ölelgetik, szeretgetik a két kezünkkel készített bábjainkat, mintha azok élő szereplők lennének.
Elsősorban szórakoztató vásári bábjátékokat adunk elő (Guignol, Vitéz László) valamint a gyerekek által nagyon szívesen fogadott állat- és tanmeséket. Vannak ünnepekhez kapcsolódó bábjátékaink is (húsvét, mikulás, karácsony). Számos nagyszabású rendezvényen léptünk fel: Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválja, Krúdy Karácsony (Nyíregyháza), Vidor Fesztivál (Nyíregyháza és környéke), Vajai Komédiás Napok, Monoki Várnapok, Sóstói Napok. Ezenkívül a nyíregyházi Múzeumfalu állandó vendégei vagyunk népi jellegű bábdarabjainkkal.
Többször játszottunk a nyíregyházi Móricz Zsigmond színház mesedarabjaiban, a Süsü, a sárkány, a Szélkötő Kalamona, Rózsa és Ibolya című darabokban.

Segítőink:

Roma Mária
Báb-és a díszletterveket készít, rajzol, fest és a bábok gyönyörű ruháit varrja.

Székely Istvánné
Az előkészítésben vesz részt, kasírozza a bábfejeket, alapozza azokat és besegít a varrásba.

Bóta Gyula
A technikáért felel (a zene, a fények, a hang tervezése és a díszletkészítés nehéz folyamata).

Kerekes János
A zenékhez írja a szövegeket, verseket, ötletgazda, és ő az, aki humorával lassítja a díszletkészítést.