B.T.: A Nyíregyházán élők nemcsak akkor hallanak a főiskoláról, ha ellátogatnak a Sóstói úti campusba, hiszen a főiskola oktatói tudományos, szakmai munkásságának jelentős része köthető a megyéhez, a városhoz. Nem régen kapott például elismerő kitüntetést a városért végzett szellemi munkájáért a közgyűléstől dr. János István, az Irodalom Tanszék vezetője. Mit jelent az szellemi, tudományos értelemben, hogy a főiskola része a városnak és a város a főiskolának?

J.Z.: Vége van annak az időszaknak, amikor a főiskolák vagy az egyetemek izoláltan működtek attól a várostól, megyétől és régiótól, amelynek a középpontjában elhelyezkednek. Nyugat-Európában és most már Közép-Európában is a tudáscentrum-modell a mérvadó. Ez azt jelenti, hogy a főiskola vagy az egyetem — jelen esetünkben a Nyíregyházi Főiskola — olyan tudáscentrummá vált, amely nem csak elszigetelt kutatásokat végez, hanem olyanfajta kutatásokat vagy művészeti alkotómunkát is, ami közvetlenül is kapcsolatban van a várossal, a megye atmoszférájával, lehetőségeivel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például a jellegzetesen mezőgazdasági területekkel. Ez a modell erőteljesen felteszi a kérdést: hogyan lehetne fejleszteni, melyek azok a növények, amelyeket kutatni érdemes, melyek azok a szociológiai mutatók, amelyeken változtatni szükséges? A főiskola tehát olyan katalizátorrá kíván válni a megye, illetve a tágabb régió életében, amely összefogja, magába sűríti azokat a szálakat, amelyek hasznosak lehetnek a gazdasági és kulturális továbblépésében, a város fejlődésében is. Ez megmutatkozik a főiskola által képviselt tudományterületek és a karok munkájában: így a bölcsészet-, a művészet, a természet-, a társadalom-, a gazdaság- és az agrártudomány tekintetében is.
Fontos ugyanakkor az ön által említett szellemi körből a művészet szerepe is. Kiemelném a fiatal művészek tevékenységét, hiszen ez is meghatározó része a fölvállalt folyamatnak. A Nyíregyházi Főiskolán adtunk helyet a SZIRT-nek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Írók Társaságának, amely elsősorban fiatal írókat tömörít, hiszen a főiskolának elsősorban a fiatalokat kell támogatnia, és azokat a szellemi erőket kívánja összefogni, amelyek megyénket akarják beemelni a magyar irodalom fókuszába.

B.T.: Büszkén olvashatja azokat a híradásokat, melyekben a főiskolán végzett művészek, írók, zenészek szeretettel vallanak anyaintézményükről. Ilyen jó a kapcsolatuk a sajtóval, vagy valóban egyre több sikeres és tehetséges fiatalt bocsát ki az intézmény?

J.Z.: A sajtóval is jó a kapcsolatunk, elsősorban azért, mert sok a különböző médiumokban dolgozó munkatárs, aki itt végzett a Nyíregyházi Főiskolán vagy annak valamelyik jogelődjében. De a másik ok, hogy valóban büszkék az anyaintézményükre azok a hallgatók, akik elkerültek innen. Külön klubok, testületek működnek az ország különböző városaiban, így Budapesten is, akik a Szabolcs-Szatmárból s Beregből elszármazott értelmiséget tömörítik. Ezeknek csak egy része végzett a Nyíregyházi Főiskolán, de magam is jártam Budapesten olyan körökben, akiknek tagjai túlnyomórészt a Nyíregyházi Főiskola hallgatói voltak. S a különböző egyetemek elvégzése után, esetleg tudományos vagy művészi testületekben is, nagyon nagy szeretettel emlékeznek vissza az anyaintézményükre. Én úgy gondolom, hogy országosan is példaszerű, különösen egy kisváros részéről, hogy létezik az úgynevezett „nyíregyházi iskola” a maga szellemiségével, habitusával, amely természettudósokat, többkötetes írókat, költőket, sőt két minisztert és világbajnokokat is adott már a magyar kultúrának. Soha sem gondoltam volna például, hogy én világbajnokot tanítok, amikor már a végzéséhez közel az egyik tanítványom, Lőrinczy Barbara eredményeiről érdeklődtem. S ő elmondta, hogy a gyorsírás és gépírás világbajnoka. Sőt, több helyezett is megfordult világ- vagy európai szinten a tanárképzésünk látóterében. De ilyen volt a műrepülésből Veres Zoltán is. Úgy gondolom, hogy a magasan repülés lehetősége mindenki számára adott és a jövő főiskolai hallgatói közül is nagyon sok tehetséges, és azt kamatoztatni tudó fiatal kikerül majd ki.

B.T.: Úgy látom, hogy a főiskola valódi szellemi bázisa az itt tanuló vagy az intézmény filozófiájával azonosulni tudó fiataloknak. Irodalmi kör működik, nemrég művészeti egyesület jött létre, népzenészek, kórusok működnek sikeresen, művészeti kiállításokat rendez és támogat az intézmény. Akkor, amikor országosan is nagyon nehéz egy fiatal művésznek bemutatkozási lehetőséget kapnia, támogatókat keresnie, nagy esély lehet ez. Mi motiválja a főiskolát a fiatalok felkarolásában?

J.Z.: Alapvetően az, hogy felsőoktatási intézmény vagyunk. Egy főiskola nem elégedhet meg azzal, hogy csak a tananyagot tanítja meg, hanem igenis gondoskodnia kell a fiatal tehetségekről. Ilyenek pedig mindig, minden korban és mindenfajta tudományágban vagy a művészetben is vannak fiataljaink között. A Nyíregyházi Főiskolán működő tudományos diákkörök mellett léteznek művészi alkotó műhelyek is, ezek ugyanolyan fontosak, mint a tudományos műhelyek, hiszen a művészetet és a tudományt nem választja el fal egymástól, azonos irányba mennek, az emberről, a lakható emberi világról beszélnek. Éppen ezért, nagy büszkeségünk az, hogy van színjátszó műhelyünk, amely előadásaival jelen van a megyében, sőt országos versenyeken is. Vannak képző- sőt egyéb művészeti önképző köreink, énekkarunk, és mindegyik szép eredményeket mutat föl. Másfelől azért is nagyon fontosak ezek a tudományos és művészeti körök, mert a kreditrendszerrel megszűntek a hagyományos hallgatói közösségek. Különböző hallgatókból, emberekből álló halmazok jönnek létre egy-egy előadáson vagy szemináriumon. De ők igazából nem ismerik egymást. A kreditrendszer megszüntette a régi típusú évfolyamokat, szakcsoportokat, így megszűnt a fiataloknak az emberi, közösségi szerepeiket gyakorló terepe is. És a tanulás egy főiskolán, felsőoktatási intézményben nem csak annyi, amit a tanár az előadáson lead vagy a szemináriumon a hallgatóknak elmond, hanem az is, amit a hallgatók egymástól, illetve attól a mestertől tanulhatnak meg, akikkel huzamosabb ideig a tanítási órákon kívül is együtt vannak. Nos, ezek a műhelyek, a színjátszás, a művészet, a tudományos diákkörök e hiányok pótlására is lehetőséget adnak. Ezért is támogatjuk kiemelten a hallgatói művészeti kezdeményezéseket. A Hallgatói Önkormányzati Testülettel megbeszéltük, hogy ebben a tanévben fokozott támogatást kapnak a hallgatói önképző körök, mert ezekben látjuk azokat a sejteket, amelyekből a jövő értelmisége kiemelkedhet.

Katalógusszerűen a  Nyíregyházi Főiskoláról

A Nyíregyházi Főiskola jogelődei több mint négy évtizedes, országos és nemzetközi tekintélynek örvendő intézmények voltak. Értékeik megőrzése mellett a XXI. század követelményeihez folyamatosan alkalmazkodó stratégiát választva, 2000. január 1-jével jött létre a Nyíregyházi Főiskola. Az elmúlt nyolc évben több infrasturkturális beruházás eredményeképpen új tanulmányi épületek valósultak meg, a régebbiek megújultak, az oktatók és a hallgatók világszínvonalú oktatási technológiát használhatnak, az intézmény campusa igazi várossá lett Nyíregyháza szívében, melyet szemet gyönyörködtető pihenőpark vesz körül. Mára az intézmény nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye oktatási, tudományos, de szellemi, kulturális és művészeti központja is lett. 

A területi, infrastrukturális és a hallgatószám mennyiségi növekedése mellett természetesen a minőségbiztosítást is fontosnak tartja az intézmény. A tudományos kutatás, a gyakorlati élettel kialakított kapcsolattartás valamennyi oktatónk alapfeladatát képezi, az intézményi filozófia része. A Nyíregyházi Főiskola eredményeinek egyik sikertényezője jól felépített szervezeti, kari struktúrában rejlik, ennek eredményeként a meghirdetett szakok, képzések tartalma rugalmasan változtatható, Európa-szerte elismert tudást ad, az itt végzettek megállják a helyüket a munkaerőpiac bármely szegmensében. Jelenleg 5 karon több mint harminc alapszakot, több mesterszakot, felsőfokú szakképzést kínál az intézmény.

Kultúra és művészet a főiskolán
A Nyíregyházi Főiskola több önképzőkört működtet, bölcsőjéből több mára elismert színész, író, költő, grafikus, szobrász és festőművész, énekes, táncművész került ki, kikre méltón büszke az intézmény. Jelenleg is működik az intézmény színjátszóműhelye, irodalmi egyesülte (SZIRT Egyesület), néptáncköre, énekkara és több népzenész együttese is, mely utóbbiak az intézmény országosan egyedülálló népzenész illetve ének-zene-karvezetés képzésben tanuló hallgatóinak fontos építőkövei.

Rendezvényközpontok a Campusban
A főiskola két rendezvényteremmel is büszkélkedhet. A Hallgatói Információs Központban található Bessenyei Aula 600 fős konferenciaterem, bálterem, ill. kiállítóközpont, több korábbi sikeres konferencia, művészeti esemény, koncert vagy sport-program helyszíne. A közelmúltban felújított B épületben található a több mint 12000 ülőhellyel berendezhető Kodály Zoltán Kulturális Centrum, mely rendezvényterem korszerű technikai felszereltségével, kiváló akusztikájával, sokféleképpen variálható berendezhetőségének köszönhetően helyszíne volt és lesz színházi eseményeknek, komolyzenei és rock koncerteknek, boksz mérkőzéseknek, báloknak, konferenciáknak, előadásoknak, egyéb találkozóknak és vetélkedőknek. 
Az intézmény területén lévő Campus Hotel és Kollégium több száz fős szállodai kapacitásával, illetve a nyolc emeletes Sandra Hotel és Diákszálló összkomfortos szálláslehetőségeivel, szolgáltató központjaink (étterem, kávézó, sportcentrum, uszoda, boltok, bank, posta stb.) segíti nagyobb találkozók, konferenciák megrendezését is.

Intézményi rendezvények, hallgatói élet a főiskolán
Az utóbbi években az intézmény hallgatói létszáma intenzíven növekedett, mára már meghaladta a 13 ezret. A hallgatók közül 5-6 ezren a nappali tagozaton tanulnak. A Hallgatói Önkormányzati Testület (HÖT) a hallgatók legmagasabb szintű szervezete, amely a törvény által biztosított képviseleti és érdekképviseleti feladatok ellátásán túl segíti a diákok beilleszkedését, a szabad idő kulturált eltöltését is. Ez utóbbihoz jelentős mértékben hozzájárul az intézmény területén fellelhető szórakoztatási egységek kínálata.
A HÖT évente számos rendezvényt szervez a hallgatók számára. Az első évfolyamra felvételt nyert hallgatók nyári rendezvénye a Gólyatábor, amely a főiskolai beilleszkedésben segít. Minden tanév hagyományosan egy könnyűzenei „Őszülő buli”-val indul, amelyet november végén tradicionális báli jellegű avatóest, a Gólyabál követ. Ez a rendezvény hozza össze az első és felsőbb éves hallgatókat, valamint oktatóikat. A tanév második félévében rendezik a Főiskolások Hetét (FŐHE Fesztivál).
A széles képzési kínálatnak köszönhetően számos ifjú művész, humorista, táncos, zenész, képzőművész tanul a főiskolán, akik rendszeresen megmutatják tehetségüket, hobbijukat részben kiállítások, részben „Ki mit tud?" keretében. Hagyománnyal bírnak a szakestek, a végzős hallgatókat búcsúztató rendezvények.
A szórakozás mellett sportlétesítmények kínálnak hasznos időtöltést. Ezeken atletizálásra, labdajátékokra, úszásra és lovaglásra biztosítottak a feltételek. A tudományos munka iránt elkötelezett hallgatók bekapcsolódhatnak a tanszékeken folyó kutatómunkába, s eredményeiket tudományos diákköri rendezvényeken mutathatják be. A kétévente megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon rendszeresen szép eredményeket, sikereket érnek el.

A Nyíregyházi Főiskola médiumai
A főiskolai élet jelentősebb eseményeiről, eredményeiről rendszeres tájékoztatást ad a havonta megjelenő lap, a Főiskolai Tükör, valamint a földi sugárzású (illetve interneten is hallgatható) Campus Rádió, melyeknek profi körülmények között készülő műsorait — szakemberek segítségével — főiskolai hallgatók szerkesztik és működtetik.

Háttérintézmények és szervezeti egységek
A Nyíregyházi Főiskola sokrétű — oktatási, kutatási, szolgáltatási, gazdálkodási — tevékenységeinek színvonalas ellátásában az intézmény több háttérintézménye és háttérszervezete is közreműködik.

Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ
A Nyíregyházi Főiskola egyik legkorszerűbb egysége, amely több mint 300 ezer darabos könyv-, folyóirat- és elektronikus dokumentumállománnyal áll az olvasók rendelkezésére. Az internetelérést is biztosító több mint kétszáz számítógép révén a látogatók elérhetik az Oktatási Minisztérium által biztosított elektronikus információs szolgáltatásokat, valamint a főiskola által előfizetett elektronikus folyóiratokat.
A könyvtárba beiratkozott olvasók száma minden évben meghaladja a 10 ezer főt, s ennek köszönhetően napi 800-1000 látogató keresi fel az intézményt.

Tuzson János Botanikus Kert
A kert kiépítése 1972-ben kezdődött a Sóstói-erdő szomszédságában. A tervszerű, gondos és hozzáértő tevékenység eredményeképpen a létesítmény napjainkra az egyik legszebb kert lett hazánkban. Ma már közel 5,6 hektáron 2500 növényfajt reprezentál és mutat be a hallgatók, látogatók számára. A sziklakert, a pálmaház, a kaktuszház és a mediterránház mellé 2005-ben adták át a trópusi vízi és haszonnövények házát, a látványparkot és a japánkertet. A botanikus kert csodálatos látnivalókat kínál mind a szabadföldi, mind az üvegházakban található páratlan gyűjteményeivel.

Tangazdaság
Létesítésére a mezőgazdasági mérnöki szak indításával párhuzamosan került sor. Mintegy 280 hektár szántóföldi területtel rendelkezik. Az állattenyésztés feltételrendszerének megteremtésével ma már a farmméretű tenyésztés, a tenyésztői munka szervezésének gyakorlatába tekinthetnek be közvetlenül a hallgatók. A tangazdaság az oktatás mellett az alkalmazott kutatások színtere is. Kiváló lehetőségeket biztosít a lovagláshoz is. Az elmúlt években 3 hektár intenzív gyümölcsössel bővült a gazdaság kapacitása.

Gyakorló iskolák
A tanárképzés gyakorlati oktatásának színterei — az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, valamint az Apáczai Csere János Általános Iskola — szervesen kapcsolódnak az intézmény struktúrájához. Szakmai programjaik a legkorszerűbb tanítási, nevelési célok elérését foglalják magukba, így méltó színterei a gyakorlati képzésnek s a módszertani kutatásoknak.

Nemzetközi Kapcsolatok Központja
Feladata az intézmény nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak koordinálása. Segíti az oktatók külföldi utazásának szervezését, a főiskola nemzetközi pályázatainak lebonyolítását, gondozza az intézmény külkapcsolatait, illetve ellátja a külföldi partnerekkel való kapcsolattartást. Mintegy 20 külföldi partnerintézménnyel folyik tanár-diák csere, kutatási-együttműködési, illetve oktatási kapcsolat.

PR Iroda
Az iroda menedzseli a főiskola arculatának megjelenését, marketingkommunikációs rendszerének fejlesztését, ápolását. Főiskolai ajándéktárgyakat árul. Rendszeres kapcsolatban áll az Öregdiák Szervezet és a Baráti Kör tagjaival. Tevékenységét segítik a főiskola karai és szervezeti egységei, szervezetei. Az iroda részt vesz az intézményi rendezvények szervezésében, kapcsolatot tart a régió médiumaival.

Képzési és Továbbképzési Intézet
Az intézet tíz éve végzi a nem oklevélkiadással záruló képzések szervezését és koordinálását. Képzési palettáján közép- és emelt szintű, továbbá felsőfokú szakképzések szerepelnek, pedagógus és szakirányú továbbképzéseket, szakvizsgákat is szervez. Nyelviskolájában, fordító- és tolmácsirodájában az idegen nyelvekhez köthető szakmai munkát végez. Eredményesen vesz részt nemzetközi és hazai konzorciumok munkájában, elsősorban a felnőttképzéssel és az oktatással kapcsolatos programokban, kutatásokban. Távoktatási tananyagfejlesztést és e-learning képzést is folytat.

Agrár- és Molekuláris Kutatóintézet
A főiskola a tudományos potenciáljának bővítése érdekében alapította meg az intézetet. Missziója az élet- és agrártudományi, a biotechnológiai, környezettudományi alap- és alkalmazott kutatások megszervezése és integrációja. A kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása érdekében innovációs és szolgáltató tevékenységeket végez együttműködve számos gazdasági partnerrel. A kutatóintézetben folytatott kutatások kiterjednek a sejtek szerkezetére és működésére, a helyi termesztett növények komplex beltartalmi vizsgálatára, a rák megelőzésében és gyógyításában alkalmazható természetes biomolekulák beazonosítására és hatásmechanizmusának vizsgálatára, felhasználva a legmodernebb molekuláris sejtbiológia, genetika, biokémia, proteomika, metabolomika, bioinformatika és valós-idejű mikrokinematográfíás mikroszkopia módszereit. A kutatásfejlesztési tevékenység célja magas hozzáadott értékű funkcionális élelmiszerek kifejlesztése a régióban termesztett növényekből, azaz a kutatók szakmai tudásával a régió gazdasági felemelkedését kívánja szolgálni. Tudományos szolgáltatásai mezőgazdasági, ipari és környezetvédelemi minőségbiztosítással kapcsolatosak, amelyeket a legmodernebb analitikai kémiai és molekuláris diagnosztikai kísérleti eszközök szavatolnak.