Egy saját lakás

Az albérlet olyan, mint a rossz nő.
Fizetni kell és magába fogad.
Egy saját lakás ezzel szemben
olyan, mint a házasság. Sántít
persze az analógia, ha
a válás fogalmát is szóba hozzuk.
Saját lakás mellett
tarthat az ember szeretőt.
Elválni, elköltözni. Hallani
olyat is, hogy a feleség
megöli a férjet.

A lakás

A földszint egyben lakott
Petruca bácsi. Pavel Petruca.
Ez olyan szlávos név.
A románok Paulnak is mondják
a Pált. Petruca bácsi feleségét
Cornelia néninek hívták.
Egyébként nem ez volt a neve,
de most valami miatt
ez a név jut eszembe. Volt két
lányuk is, Paula és Anca.
Gyermekkorom kedvenc keksze
az Anca keksz volt. Ez volt
az első nem kemény.
Két ötös vagy tizes oszlop,
puha papír, kék vagy piros,
belül fehér. Egyik ismerősöm
szerint a román női nevek
szinte kivétel nélkül a-ra
végződnek. Egyetlen kivétel
van, a Carmen,
persze ez inkább spanyol.
Aztán Petruca bácsi meghalt.
Dohányzott. A postaládájukra
furcsa egyes volt pingálva.
Inkább hasonlított zászlóra,
mint egyesre. Aztán Cornelia
néni megint férjhez ment.
A férfi régi ismerős. Úgy köszönt,
hogy va salut cu respect.
Nagyon szép. Sosem hallott köszönés.
Aztán elköltöztek.
A lakást eladták.

A fiú

A földszint kettőben laktak
Darvasiék. A férfi és a nő
együtt lakott, annak ellenére,
hogy elváltak. Volt egy fiúk is,
aki a nagynénjénél lakott.
Néha lehetett látni őket.
A fiú furcsa volt. Azt gondoltam,
olyan, mint mi, akik a házban
vagy a környéken lakunk,
de nem olyan volt. Furcsa volt.

Az apja szobafestő

A földszint háromban Catalinék
laktak. Az apja szobafestő volt,
mint az én apám, az anyja
takarítónő abban az iskolában,
ahova jártam. Az öccsét
Horicanak hívták. Egyszer,
amikor Horica kicsi volt, elesett.
Szaladt és elesett. Felnézett,
hogy akkor most mi van, de
mert Cata elárulta, hogy
megijedt (azt mondta, jaj),
az öccse elkezdett sírni. Akkor
figyeltem meg, hogy mindent
tanulunk. A félelmet is
másoljuk, az ijedtséget is
utánozzuk. János apostol
azt írja első levelében, hogy
aki fél, abban nem teljes
a szeretet. Nem azt írja,
hogy aki fél, abban nincs
szeretet, hanem azt írja,
hogy aki fél, abban nem teljes.
Ez azért megnyugtató, mert
gyakran félek. Catalin egyébként
fiú. Udvaroltam egyszer egy
lánynak, akit Katalinnak hívtak.
Ő mesélte, hogy keresték
egyszer az iskolában
a katonaságtól, mert el akarták
vinni katonának. Aztán
nem vitték el,
mert láttál, hogy lány.

Aztán a lakás

A földszint négyben
nem tudom, kik laktak.
Egy férfi, egy nő
meg egy lány. A lány szép volt.
A férfi hasonlított
Cata apjára, gyakran
összekevertem őket,
pedig Cata apja szobafestő
volt, mint az én apám,
a férfi pedig mérnök.
Hallottam, anyu gyakran
úgy szólította,
domnu inginer.
Aztán vettek egy másik
lakást egy másik házban.
Már egyetemre jártam,
amikor ki akartam myomtatni
egy egy oldalas dolgozatot,
de nem működött
a nyomtatónk.
Anyu megkérdezte őket,
nem nyomtathatnám-e ki
náluk. Megengedték.
Az asszony mindig
a lépcsőházban dohányzott
az üveges ajtó mellett.
Egymás után két szálat.
A dolgozatban kihagytam
egy kis helyet egy szónak,
amit később
görögül írtam be tollal.
Aztán a lakást eladták.
Mihincauék vették meg
a másodikról.

Sokáig Ivan bácsi

Az első emeleten Ivan
bácsiék laktak az ötben.
Ivan Let Iosif. Furcsa név.
A felesége katolikus,
Ivan nénit gyakran láttam
a templomban,
románul adtam neki a békét.
Volt egy lányuk is, Claudia.
Sokáig Ivan bácsi volt
a blokkfelelős.

Azt mondta, izmos

Konyáriék laktak
az egy emelet hatban,
éppen alattunk. Volt
egy lányuk, Móni, akivel
megerőszakolósdit játszottunk.
Azt mondta, izmos nő vagyok.
Aztán hozzá ment egy fiúhoz,
de a fiú nem szerette,
született egy gyermekük, Norbi.
Norbi aranyos gyerek volt,
anyu vigyázott rá, egyszer
érte mentünk az öcsémmel
az ovodába. Aztán
Konyári bácsi meghalt,
sokat ivott, Mónit úgy hívták
a nagyok, hogy Konyak.
Az anyukáját úgy hívták,
ahogy az én anyukámat.

Szerette nézni

Darabanék laktak
az első emelet hét szám
alatt, Ivanék mellett,
a lépcsőtől balra.
Két fiú, Florin és Claudiu.
Vezi, ce prost esti. Ki-
esett a dinnye a kezemből,
Magyarország. Jött egyszer
hozzánk látogatóba egy fiú
Kecskemétről. Lacinak
hívták. Szerette nézni
a tévéhíradót. Azt mondta,
nagyszerű dolog, hogy
a fiatalok politizálnak.
Ő meg Florin összehaverkodtak.
Sokáig leveleztek. Aztán
Florin szerelmes lett
egy lányba. A lány
féltékenykedett, de nem
szerette. Így hát össze-
házasodtak.
Született egy kislányuk.
Azt hiszem. Daraban
bácsi dohányzott. Daraban
néni gyakran kiabált
kedves hangján a fürdő-
szobaablakból, hogy ne
lármázzunk. Claudiu
szőke volt. Florin ott állt
a parton és nézte,
ahogy a felesége meg-
mártózik a folyóban
a többi tündérrel.

Buzgan bácsi

A nyolcas ajtó mögött
Buzgan bácsi és Buzgan néni
lakott, Ivanék és Konyáriék
között, az első emeleten.
Kedvenc számom a nyolc.
Buzgan bácsinak volt egy
bódéja, mert ő volt
a közös képviselő. Arra
a bódéra szerettünk
felmászni. Buzgan bácsi
halt meg hamarébb.

A doamna

Velünk szemben lakott
a doamna. Csak későn
ment férjhez. A férje
katonatiszt volt. Gyakran
dohányzott a lépcsőházban.

Cum sinteti, domnu Scortea,
kérdezte anyu. Multumesc,
bine, mondta a katonatiszt.
Született egy lányuk,
Florentina. Kicsinek kicsi volt.

Járt hozzájuk egy bolond
lány, valami rokon, azt
gyakran nem engedték be.
A doamna aszisztensnő volt.
Ő adta be az inekciót.

Kedd

A tízesben mi laktunk.
Apu Anti bácsi,
anyu Éva néni,
mama Gizi néni
(csak később tudtam meg,
hogy Anna),
öcsém Nimri,
én pedig Arni.

Mama idén tölti
a kilencvenet.
Apu ötvenkettes,
anyu ötvennégyes.
Öcsém tavaly töltötte
a huszonötöt
november huszonnyolcadikán.
Akkor van a templombúcsú.

Az én születésnapom
január harmincadikára hull.
Ezen a napon nevezték ki
Hitlert kancellárrá.
Ezen a napon halt meg
Tar Sándor.
Ezen a napon sok írt
megöltek az angolok.

Csupa vidám dolog.
A feleségem nem szereti,
mert nagyon közel van
karácsonyhoz. Az ember
törheti a fejét, hogy milyen
ajándékot vegyen nekem.
Kedden születtem. Idén is
keddre esik harmincadika.