Veszprém
Filip Gabriella
1959-ben született, a KLTE magyar szakán végzett. Dolgozott a Keresztény Élet c. országos katolikus hetilap főszerkesztő-helyetteseként, az Észak-Magyarország c. megyei napilap kulturális rovatának vezetője, ill. főszerkesztő-helyettese volt. 2002-től 2009-ig a Well-PRess Kiadó vezető szerkesztőjeként dolgozott, jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár munkatársa. 2001-2006 között, megszűnéséig az Új Holnap irodalmi, művészeti, társadalmi folyóirat szerkesztője. 2007-ben Szabó Lőrinc-díjat kapott. A Miskolc KapuCíner antológia szerzője.LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Filip Gabriella
Lacika nyomában
József Attila verse után, Kőhalmi Péter fotói elé
Le vagyok győzve, (győzelem, ha van)
Megállítottak. Megörökítettek. Keresztezték utam.
Pedig mennem kell. Muszáj elmennem.
Ott lenne a helyem, meg amott.
Ha ott vagyok, itt. Ha itt, nem itt.
És ti hol vagytok, emberek?!
Én itt vagyok.
de nincs, akinek megadjam magam.
Igen, én vagyok. Én én vagyok. Nem ismersz?!
Pedig azt mondtad, mindenki tudja: ki vagyok.
Mindenki. Vagy senki? Te sem vagy mindenki.
Te senki vagy.
Csak a sok senki mindenki.
Én állat volnék…
Ha állat lennék, tán nem bosszankodnék.
Nem átkozódnék. Nem rohannék.
De nem is nevetnék.
Én állat volnék és szégyentelen,
nélkületek, kik játszotok velem —
Köztetek lettem bolond, én a véges.
Ember vagyok, így vagyok nevetséges.
Ember vagy?! Így vagy nevetséges.




