1.

egy igazán hosszú verset
gondoltam írok
kigondolom magamnak
kigombolom magamat
megoldom a kötést
amit még otthon
amit még odahaza
rakott rám anya
mielőtt végképp felnövök
kigondolom magam
mert ez nem én vagyok
aki beszél
hanem az vagyok még mindig
aki hallgat

2.
jól bevált stratégia
hogy aki hallgat
és csak szemlél
mindig csak kicsiket szemezget
a nagy-nagy közös (cseresznyés)tálból
- az sokáig él
vagy legalább is
szemelvényenként éli meg
vagy szerelvényenként
amit más egyszerre

3.
kicsit babrálok még a tányéron
a csokimártásba ragadt
piskótamorzsákkal
úgy gondoltam
ha már vége a lakomának
minek hosszúverssel jönni

4.
magamat folyton újragyúrom
a maradékokból új fogásokat
találok fel
tálalok fel
csak ezt az anyafigurát
nem tudom sehova
sehova se bedolgozni

5.
a tengeri virdához vagyok hasonlatos
ami minden szorult helyzetből még
megtalálta a kivezető utat

6.
az üvegkristály tengeri vidrát
kerestem egész délután
úgy emlékeztem
mindig is az ablakpárkányon állt
a virágok sáslevelei között
de most aki eltörte
nem merte megmondani
hogy a kertben milyen mélyre ásta el

7.
kedves kicsi vidra
kedves kicsi kristályvidra
most innen hová?

8.
az utóbbi időben sajnos
olvasni már nem tudok
mert minduntalan ha elkezdek
előtolakodnak a saját szavaim
hogy azok akarnak ott lenni
kinyomtatva a könyvekben
s olyan erőszakosan jönnek
hogy mások könyveit
nem hogy befejezetlenül
de elkezdetlenül eldobom

9.
én egy olyan alkatú
költő vagyok hogy
a szűz olivaolaj
felforrósítása közben
is verset írok
vagy ahogy a
Charlotten-hagymát
a kezembe veszem
azok mindjárt
strófákba rendeződnek
és csak erőnek erejével
állíthatom meg őket
hogy ne rímeljenek egymással
vagy a fokhagymagerezdekkel

10.
magamat folyton újraírom
de újra meg újra
csak ugyanazt tudom mondani:
hogy javítások nélkül élek

11.
„Kínából pihik jöttek”

12.
igyekszem bedolgozni
igyekszem begyúrni
belevenni
bevonni
másokat is
mást is
azt az egyet
egyetlen egyet
csak egyetlen egyszer
ám lehetetlen
mással megosztani
a pihepuha párnát
csak az ágyat lehet
a pihiket nem!

13.
Angliában még vannak utcák
ahol a tizenhármast
úgy ahogy van
k i h a g y j á k
„a keserű ízű sárga fényben”

14.
Angliában sokszor
kihagyják a tizenegyest is —
bökök a tévére
a valóságban nem is tudom
mit hagynak ki
mit nem

15.
kicsit babrálok még a távirányítón
ez a babrálás lett a hobbim
ez a folytonos nem babra megy a játék

keresem azt a hangot
amit meg lehetne ütni
a repedt trombitát
amit meg lehetne fújni
a kubai rumot
a nap hevét
a lambada himbálását
a csípőkbe rejtett
forradalmárok bombáját
a bombanőket s pár
kóbor leányanyát

elvesztem
maszkok maskarák
én sehol

barátom Kubába emigrál
napfény lányok szivar és rum
az európai álmokból magához tért

bádogtetőn süket Kattrin dobol
és macskák macskazenélnek
és rézkakas kukorékol
toronyban harang
zúg

elvesztem
képmutatók
én sehol

rozsdás hajón útra kelnek
a szerencsefiak Ámerikába
patkány bolha rüh skorbut
minden változatlan még

gyermek mosolyog a porban
kalapban pedrojosemariarodrigo
mi szép a kubai nőben
hogy szabad és bátor
mint a forradalmárnők

meglátod, Karl, tíz év múlva
Kubában is utolérnek
az óriásreklámok

barátom szombaton
marxista szemináriumba jár
vasárnap találkozunk
kitölti a törökkávét
cukortalanul
hamar cigarettát sodor
ez nem a régmúlt
ez „nutid”  - jelen
és neki, úgy látszik
ez lesz a jövő is
Kubába készül
rum, nők, szivar és Castro -
nem tudom, mit néztem
nagy kaszáspóknak
mi a karomon megy végig
már hallucinálok is
megiszom a kávét
csak lassan, mivel
zaccos és a kezem is remeg
házban lakom
nem tudom, mivel fogok
majd fűteni
a barátomnak kis lyuka van
a Gamla Stanban
- Szergely fasza gyerek
nem fázik
reggel este tornázik —
engem a Jóisten szeret!
gondolhattad volna
hogy szombaton
nem járok vele a szemináriumba
bár lehet, itt marxista vagyok
otthon konzervatív
ellenzékben
de leginkább
önmagamnak vagyok
árnyékkormánya
barátom bosnyák
de mindegy, mert
a választásokat itt
megint a szociáldemokraták
nyerték meg
csak egy mentálisan visszamaradott
kezdett el sírni a buszon
mikor bemondták
a helyi hírekben
Göteborgban a választásokat
a szociáldemokraták
nyerték meg — hivatalosan is
hazafelé mentem a busszal
de azt hiszem
a barátom teljesen marxista
már majdnem olyan
nagy a szakálla
mint Karl Marxnak
kis golyó szemei vannak
nem hinném
hogy itt félne
hétközben munkanélküli
képzőművész
képzelőművész
Kubába szeretne
emigrálni
rum, nők, szivar, Castro
vagy egyszerűen csak
felülni egy repülőre
ami Havannába tart
szivar, nők, pálmafák
ki mossa el a kávéscsészéket?
újabb cigarettát sodor
mostanában sokat cigizel!
finom dohánymorzsa landol
összekuszálódott
marxista szakállában
talán így élnek a művészek
és az értelmiségiek
Göteborgban máshol is
nem tudom
Gamla Stanban biztosan