Szekszárd
Henn László András
UNICA Arany Diploma Svájc, 1991. 1982 óta szerepel csoportos és egyéni kiállításokon festményeivel itthon és külföldön. Munkái alapján több európai városba meghívták kiállítani, pl.: Párizs, Montmirail, Arad, Temesvár, Hamburg, Linz, Darmstadt, Aidlingen, Kassa. 2002 óta a SZTE JGYTFK, majd a JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszékének munkatársa.
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Henn László András
Ráhangoló
Jan Garbarek zenéje betölti a szobát, miközben a hamutálban gyűlnek a csikkek, Attila tölt még egy pohárkával. Beszélgetünk a régi szép időkről, mikor még huszonévesen cserélgettük a jazzlemezeket. Ma már minden digitális, és ez már nem az igazi. A könyvespolcon megfáradt könyvek tömött sorokban. Utas és holdvilág mellett Nádas Péter és Csáth Géza pihen.
Aztán felül egy halom jegyzet és orvosi szakkönyv, az addiktológus főorvosasszony, az édesanya hagyatéka. Nem mindennapi gyógyító volt. Az általa létrehozott ambulancia volt az országban az első, mely azóta is segíti a drogok világában elmerülő fiatalokat talpra állítani (az intézmény jelenleg is e nagy tudású orvos nevét viseli). A “magyar Teréz anya”-ként emlegetik ma is.
Attila örökölte, génjeiben hordozza az önzetlen, a mai koron túlmutató ösztönös segítőkészséget. Páratlan módon érez rá a lélek rezdüléseire, melyről régi versei is vallanak.
A katonaság hozott össze minket még ’82-ben és valami megmagyarázhatatlan „együttrezdülés” tart azóta is, mely már az első pillanattól kezdve barátokká forrasztott minket, örökre. Tölt még egy pohárkával. A hamutálban gyűlnek a csikkek, Jan Garbarek zenéje betölti a szobát…
S.A.:
Pörgésben (részlet)
…rám lépek
ez már
őrült vakáció
magammal viszlek
én
vagyok velem
velem megyek
magamhoz
térek talán ha
itt lennél velem…