A kecskéknek is csak a körmei maradtak
mindent elnyelt az özönvíz
szétrothasztotta a világot
esett az eső negyven álló napig
megállás nélkül
esett
és szétsöpörte a piszkot
amivel tele volt a föld
amivel összepiszkolták az emberek
majd mikor lecsendesedett az ég
és sima tenger lett az egész föld
a nap
az a pogány nap
mert régen a népek a napot imádták
amikor még pogányok voltak
az a nap
felszárította a vizeket
és jó zsíros
trágyás földet csinált
a kecskekörmökből meg csírák buktak elő
levelet hajtottak
és magas fává nőttek
amire galambok szálltak
meg verebek
meg mindenféle madár
meg bogár
fölszáradt a föld
a népek meg szanaszét szóródtak rajta
akik megmenekültek
és újra kezdődött minden.

***

A kalaposkirály kitolja biciklijét a supából
olyan nagy fekete bicikli az
amelyiknek a csomagtartójára úgy kell felülni
mint ahogy a huszárok pattannak a lóra
ahogy a kalaposkirály huszárjai pattannak fel
a ló hátára
egyenes derékkal
és aztán neki az ellennek
tehát kitolja fekete biciklijét a supából
fejébe húzza kalapját
megigazítja ahogy az szokás
mert mit szólnak a szomszédok
és elindul
bebiciklizik a faluba
aggyistent köszön az utcán mindenkinek
és tekeri a pedált
a feketekörösztnél balra
aztán meg csak egyenesen
megáll a bank előtt
az egykori vaskorlát
rozsdás oszlopának támasztja biciklijét
és türelmesen beáll a sorba
osztják a nyugdíjat
amolyan péterfillér az
de mégiscsak örül neki
sose volt sok
annyi amennyi
de amennyi volt annak örült
meghát mégse kell házrul házra járni
mit régen az öregeknek
ennivalót kuncsorogni
hanem szépen beáll a sorba
és kivárja amíg a bankos leolvassa ami jár
a parasztnak ennyi jár
sok a paraszt a világon
az uraság meg kevés
nekik több jut
mert mindenkinek annyi jár
amennyit ér
a császárnak ami a császáré
majd ismét felül a biciklire
és elindul haza.