Tata
Puskás Balázs
Miskolcon született 1981-ben, Edelényben és Budapesten él, szövegíróként dolgozik. Az ELTE magyar nyelv és irodalom szakán végzett, emellett ugyanitt elvégezte az alkalmazott irodalomtudomány programot. 2001 óta publikál rendszeresen, verseit a Spanyolnátha, a Parnasszus, a Szkholion, a Szőrös Kő, az Új Forrás, az Új Holnap, a Zempléni Múzsa és az operafesztiváli Légyott-antológiák (2002-2011) közölték. Első önálló kötete 2006-ban jelent meg a Parnasszus Kiadó gondozásában, Élő szövet címmel. 2009-től a Spanyolnátha webszerkesztője. A HogyÖt, a Hunlandia, a Miskolc KapuCíner és a Díszkosz Tizenkettő című SPN-antológiák szerzője.
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Puskás Balázs
Temet
belülről már nem párásodik
a zacskó amibe tették
mindenki látni akarta
(még egyszer)
mindenki látni akarta
(utoljára)
mindenki látni akarta
hulló hajszállal ereszkedik a tekintet
pálinkát töltünk
belülről párásodik
a fekete sereg
összehordott hiányát
nagyapám őrli
dermedt estéi
egyre rövidebbre rágják
nappalait
Remélt kivégzés
sorba rendezve minden hibám
szembe kell nézni
a remélt kivégzés előtt
amikor még gyerekebb voltam
vártam így a horrorban a vért
egyesével végig mindegyiken
létszámellenőrzés
(ha úgy tetszik)
a rettegés jeleit várom
mint amikor még gyerekebb
már rég eloltottad a lámpád
a léptek zaja is visszabújt a cipők alá
tudom
már az ágyam végében áll
Álomból
álomból álomba ébredve
még mindig ott van
az ágyam alatt
kiesett fogaim reggelre
gyökeret eresztenek
álmos vagyok
már huszonöt éve
hallom magam mögött a neszeket
bírni kell
ébren amennyit csak lehet
most is itt van
szememben elpattan egy ér
marja a sós
végig arcomat
kettőn
mondom
két álmon át üldözött
nem bírok mozdulni
és sohasem segít
sohasem senki
