A mozdulatok bizonytalansága

Ő az, aki a legkézenfekvőbb dolgokat juttatja eszedbe,

segít elutazni oda, ahol neked jó,

mindig szélsebesen suttog, nem téveszti el az oszlopokat,

mintha angyal lenne, nem az.

Nem tudod követni az eseményeket,

az esernyők koppanását és a tárgyak eszeveszett fényét,

a másolatok bizonytalanságát.

Nem tudod, hogy a kövön, melyiken van ott a jel,

szeretkezze-e,

saját barátodnak mondod, de aztán elbizonytalanodsz, nem tudod,

a szavak láttán,

ahogyan a sárga ételt eléd dobja,

akarod-e, akarod-e és mennyire,

őt.

Leereszkedik a köveken

Lezuhanyzol és még egy perc hátra van.

Aztán a fejére tekered a törölközőt és

hallgatod a dobbanását.

Az arc leereszkedik a köveken.

Nem tudod.

Hogy ez a harmadik-e vagy sokkal több.

Akarod-e és el akarsz-e menni vele nagyon messzire.

Gondolkozol.

A gondolkozáson is gondolkozol. A kieső ütemeken, ez ad esélyt az érverésre.

Gondolkozol.

A gondolkozáson is gondolkozol.