A Könyvhét című folyóirat szokásos lapbemutatóját tartotta ez év október 6-án a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében; a téma az olvasás, az olvasás kultúrája volt.

Az ember − csak az ember? − olvas! Ha nem tapasztaltuk volna akár kérdőjelesen is, tudjuk az egyik kiadótól. Mégis. Az emberember azt gondolná, az olvasás maga, mint olvasás (már) senkit sem érdekel, különösen nem az olvasót, különösen nem, ha olvasni is kell.

Kiderült − nem így van! Merthogy ahhoz képest, hogy olvasás, meglepően sokan voltak jelen azon a beszélgetésen, amely az olvasásról szólt. Meglepetést vonzott az is, amikor kiderült, hogy az olvasásnak, az olvasás kultúrájának, milyen és mennyire fontos civil szerveződései vannak − külföldi, és nem mindig külföldi magyar társaságokkal. Mindent megtesznek, hogy olvassunk, hogy olvassanak azok, akik olvasnak. És társuljanak hozzájuk, akik nem. (Akik soha, azok nem társulnak soha. Tehát mindig ugyanannyian vannak, vagyunk).

Ki tudott róla: olvasás-kampányok vannak évtizedek óta, és hasznosak, az egyetlen tartósan hasznos kampány, amit nem csak a szervezők dicsérnek. Határon túlra vezető kapcsolatok is vannak − nem az olvasásnak, hanem a rávezető szervezeteknek. A Magyar Olvasókörök Szövetsége is megszólal.

A tanyavilágban is vannak olvasókörök? (Ki hitte volna?!)

A Magyar Kultúra Napját a Kölcsey Ferenc Olvasókőr kezdeményezte. (Ezt, ki hitte volna?)

Kortárs irodalmat − iskolában, és magyar irodalom órám − ki olvas? 

Olvas-e a tanár? − Hát ez az, mondja valaki, halkan, hogy senki se, hogy a tanár se hallja. Szóval: olvas-e a tanár?

Kórházi felolvasás.

Külföldön, például a németeknél, aki sok könyvet vásárolnak: mi a helyzet?

Miért kell könyvet vinni, miért kell olvastatni a hajléktalant, és hogy lehet megoldani, hogy ne hajléktalanként olvasson, hanem, mint régen?

Olvasunk, vagy olvassunk? Hát többek között ez az! Ez az, amiről beszélgettünk.

Mit jelent az, hogy a fiatalok nagy része funkcionális analfabéta? Na vajon mit?!

Az olvasás megőrzése? Na, az vajon mi? Mit jelent ma, amikor egész nap ülünk a képernyő előtt és naponta többet olvasunk, mint az ember egész életében azelőtt!

Beszélgetőtársaim: Kiss József, a Könyvhét c. folyóirat főszerkesztője; Zentai Péter, a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülésének igazgatója; dr. Fodor Péter a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, itt, mint Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke is beszélni fog; Dr. Győri János, a Magyar Olvasótársaság elnöke; Dr. Nemes Erzsébet, a KSH Könyvtár főigazgatója, itt, mint az Olvasókörök Szövetségének elnöke; Gereben Ferenc művelődésszociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem részéről.