A kilencvenes években a mail art negyedik nemzedéke is porondra lépett, mondja Szombathy Bálint az Új Művészet hasábjain 1995 tavaszán¹. Élő tehát a műfaj, annak ellenére, hogy a múlt század elejére tehető születése s a század második harmadára a virágzása. Az elmúlt tizenegynéhány esztendő kaposvári², debreceni³ és borsodi⁴ (Miskolc, Mezőkövesd, Tiszaújváros, Hernádkak) kiállításai alapján azt állíthatjuk, hogy Európában reneszánszát éli a műfaj, s ennél is erőteljesebben van jelen a dél-amerikai kontinensen, „ahol nem is reneszánszról, újjászületésről, hanem inkább − némi megkésettségből adódóan − naissance-ról, születésről, virágzásról⁵ lehet szó."⁶ Idén augusztus 20-án Hernádkakon a Spanyolnátha megalapította a világ első mail art művésztelepét. (Lásd a folyóirat érintett szerkesztőségi hírét is: http://www.spanyolnatha.hu/szerkesztosegi-hirek/nemzetkozi-mail-art-muvesztelep-alapitasa-hernadkakon/285/)

Természetes, hogy amikor még nem létezett az elektronikus média, a postai kapcsolatrendszer univerzális kommunikációs rendszerként működött⁷, ámde a posta közvetítésével továbbított képzőművészeti küldemények ma is, amikor az elektronikus világháló része vagyunk, ugyanúgy jönnek-mennek a világban és kötnek össze embereket, bárhol is éljenek, mint korábban, amikor az e-háló még nem létezett. Így van ez akkor is, ha a postai levelezés lassan kimegy a divatból.⁸

Előbbiből következik az a kérdés, hogy igaz-e vajon az a korábbi feltételezés, miszerint a mail art számára nem a hagyományos művészi érték az elsődleges, hanem a kommunikáció maga. Hiszen a kommunikációhoz az elektronikus világháló mindenki számára elérhető, lényegesen egyszerűbb és gyorsabb lehetőséget biztosít, mint a postai út. Ennek ellenére működik a küldeményművészet postai hálózata, és újabb és újabb alkotók kacsolódnak be. Napjaink vonatkozásában az feltételezhető, hogy ma legalább olyan fontos a művészi értékteremtés és a teremtett érték felmutatása, mint a kommunikáció maga. Sőt, a kommunikációban épp a művészi vagy művészi szándékú alkotás kommunikálása az elsődleges.

E műfaj talán a legdemokratikusabb a művészeteken belül. A mozgalomba bárki bekapcsolódhat, a kiállításokon minden munka szerepel, zsűri nincs. A jelentősebb mail art kiállításokon azonban díjzsűri emeli ki a legjobbak legjobbjait (lásd többek között: Spanyolnátha Mail Art Nívódíjak). Ennélfogva különböző művészi értéket képviselő munkák szerepelnek együtt, békés egymás mellett élésben. És éppen ez a szabadság az, ami vonzza a hivatásos művészek nem kis hányadát − ezt jól mutatják a miskolci és debreceni nemzetközi kiállításokra beérkezett munkák. Szabadság és játékosság. Mert épp a művész ne szeretne játszani? Hiszen egész tevékenységében benne rejlik a játék, a gyermekkorból hozott szabad kreativitás, vagy a gyermekkori korlátok béklyóját levető felnőtt felszabadult kreativitása. Alkotásvágy, alkotás, kreativitás, játék, erről szól a küldeményművészet.

Debrecenben az egyetem fiatal közgazdasági karának egyik még fiatalabb tanszéke, a Világgazdaság és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék hat esztendővel ezelőtt kezdett el nemzetközi mail art kiállításokat szervezni. Az elsőt „Páneurópa − hommage à Richard de Coudenhove-Kalergi⁹" címmel hirdették meg, 2004-ben. A téma többszörösen is aktuális volt: Magyarországot abban az évben vették fel az Európai Unióba, és Coudenhove-Kalergi születésének száztizedik évfordulóját is ugyanakkor ünnepelték. A kiállításhoz megnyerték Josepf Kadar (Le K'dar) Párizsban élő magyar képzőművész és az általa alapított álmosdi Nemzetközi Mail-Art Múzeum támogatását. Jelentős munkák érkeztek be (12 országból 72 alkotás). Külföldről, a többi között Daniel C. Boyer (USA), Luc Fierens (Belgium), Torquato La Mattina (Olaszország), Lux Antal (Németország), Craig McKenzie (USA), Clemente Padín (Uruguay), Oscar Poliotto (Argentina), Giovanni StraDa Da Ravenna (Olaszország), Jaroslav Uhel (Szlovákia), Guido Vermeulen (Belgium), itthonról pedig Gábos József, Fátyol Zoltán, Pál Csaba, Torok Sándor, Zsubori Ervin és mások küldtek anyagot. A felsorolásból is látszik, hogy a hivatásos képzőművészek szívesen vesznek részt a mail art mozgalomban. Az anyagról CD készült, amelyet minden résztvevő megkapott.

A debreceni közgáz második kiállítása (Liberty − Szabadság) még több résztvevőt vonzott (13 országból 70 alkotó vett részt). A régiek mellett újabb nevek jelentek meg: Pawel Bitka (Lengyelország), Michel Della Vedova (Franciaország), Djukic Emina (Szlovénia), Dorothea Fleiss (Németország), Yannick Franck (Belgium), Dorel Gaina (Románia), Miguel Jimenez Zenon (Spanyolország), s mások mellett Galántai György, az azóta tragikusan elhunyt Gubis Mihály, Millesime/Sinepress, Vass Tibor válaszolt a felhívásra. Ezt az anyagot a Nagyváradi Egyetem művészeti karán akkoriban tanszékvezetőként dolgozott énekes és képzőművész-performer, Carmen Vasile¹⁰ társszervezésében kiállították a romániai Bihar megyei múzeumban (Muzeul Ţării Crişurilor), majd Kolozsváron és Tordán, jó sajtóvisszhanggal.
A következő évtől, 2006-tól indult a Spanyolnátha művészeti folyóirat és a Marcelland Nemzetközi Művészeti Gyűjtemény szervezésében a Spanyolnátha küldeményművészeti biennále-sorozat. A szervezésbe bekapcsolódott a debreceni közgazdasági kar világgazdasági tanszéke is, valamint a Magyar Elektrográfiai Társaság. Az első kiállítás témája: R_evolution 1956-2006. A több mint húsz ország közel száz alkotójának munkái megtekinthetők a virtuális katalógusban¹¹. A beérkezett munkákat először Miskolcon, majd Debrecenben mutatták be, ahol ez a harmadik mail art kiállítás volt a sorban. 2007-ben a világgazdasági tanszék a Spanyolnátha, a Példa Képfőiskola, a Marcelland Nemzetközi Képzőművészeti Gyűjtemény, a Magyar Elektrográfiai Társaság, valamint a Pasztellfestők Egyesülete támogatásával rendezte meg a IV. nemzetközi mail art kiállítását. Témája: Hommage à Master − Hódolat a Mesternek. A szervezők indirekt módon a 2006-ban elhunyt Torok Sándor iránti megbecsülésüket kívánták ezzel a kiállítással is kinyilvánítani. 2008 októberében a Spanyolnátha művészeti folyóirat a reneszánsz év alkalmából R_enaissance címmel rendezte meg a II. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálét, a Magyar Elektrográfiai Társaság, a Debreceni Egyetem Világgazdaság és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke, a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház társrendezésében (ez utóbbi galériája volt a kiállítás helye is), majd a kiállítás november második felétől továbbvándorolt a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Aula Galériájába.

A mostani, közösen rendezett biennále témája: R_econstruction. 2010. szeptember 19-én Hernádkakon, a Spanyolnátha „Önök kerték" őszi kerfesztiválján, a Kulturális Örökség Napjain mutatták be a beérkezett műveket. Ezt követően, október 16-ától egy hónapon át ismét Debrecenbe, az Aula Galériába vándorolt az anyag.
Bár a projektek mindenki számára nyitottak, az említett kiállítások résztvevői többségükben hivatásos képzőművészek, olyanok, akik szeretnek valami szokatlant, valami mást, játékosat, „nem fontosat", főleg nem fontoskodót csinálni a „komoly" alkotás mellett. Valamikor képzőművészek kezdtek művészeti leveleket küldeni, s ma − a műfajosodás és popularizálódás után − ismét visszakerül a hivatásos képzőművészek érdeklődésébe. Régiónkban épp most terebélyesedik ki igazán, s válik ismertté, elfogadottá.

¹ Szombathy Bálint: Él-e még a mail art? Új Művészet, 1995/4. In: Szombathy Bálint „Marék homokot szorongatva − Kalandozások a művészet határmezsgyéin, Magyar Műhely Kiadó, Budapest, 2009, 66-71. o.)
² A Kapos Art által szervezett „Közép-Kelet Európai Képeslap" című nemzetközi mail art kiállítások
³ A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Világgazdaság és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke által rendezett nemzetközi mail art kiállítások 2004-től
⁴ Borsodban, Vass Tibor által rendezett időszaki és állandó nemzetközi mail art kiállítások: Miskolc, állandó: Marcelland, Miskolci Postaigazgatóság; 1998-2003. Miskolc, időszaki: 1997, Miskolci Galéria, Kő kövön; 1998, Bükki Nemzeti Park, Herman Ottó Emlékpark, Marcelland; 1999, 1999, Miskolc Városi Sportcsarnok, Ajánlott irodalom; 2000, Miskolc Városi Sportcsarnok, Nyílt lapok; 2006, 2008, Ifjúsági és Szabadidő Ház; Tiszaújváros, Városi Galéria, Marcelland; 1999; Mezőkövesd, Ifjúsági Ház, Marcelland. A Spanyolnátha borsodi mail art kiállításai: I. és II. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennále, Miskolc. III. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennále, Hernádkak, Spanyolnátha szerkesztősége.
⁵ Latin-Amerikában a mozgalom 1969-ben Liliana Porter és Luis Camnitzer (Argentina) ésClemente Padín (Uruguay) tevékenységével indul, s ugyancsak jelentős a brasiliai Pedro Lyra 1970-ben publikált mail art manifesztuma. (Bővebben in: Clemente Padín: El arte correo en Latinoamerica)
http://www.merzmail.net/latino.htm
⁶ Láng Eszter: A mail artról a reneszánsz évének kapcsán. Spanyolnátha, 2008 tél
http://www.mailart.hu/2008/tartalom.php?id=47
⁷ Lásd bővebben: Perneczky Géza: Woodstock hatás a képzőművészetben. Jegyzetek a Network-ben áramló művészeti anyag múzeumi kezelésének a problémáiról http://www.balkon.hu/balkon02_11/01perneczky.html
⁸ Szombathy mesélte nemrég, hogy Kanadában élő fiának mondta a postás, magánleveleket már nemigen hord ki, csak hivatalosakat, számlákat, ilyesmit.
⁹ Az első világháború tragédiája után Richard de Coudenhove-Kalergi az európai egység megvalósításának ügyéért száll síkra. Első könyvének címe Páneurópa (1923). Elindítja az egységes Európáért folytatott Páneurópa-mozgalmat, amelynek első kongresszusa Bécsben, 1926-ban van. Megnyeri az ügynek Aristide Briand francia külügyminisztert, akit a következő évben a mozgalom tiszteletbeli elnökének választanak. Az európai kultúra olyan jeles személyiségei, mint Einstein, Thomas Mann, Freud, Rilke, Unamuno, Madariaga, Ortega y Gasset és Adenauer vettek részt a mozgalomban. Edouard Herriot francia államférfi „Európai Egyesült Államok" című könyvében így ír: „Európa vezető szellemeinek jelentős része kötelezte el ma magát Kant magasztos tanításainak megvalósítása mellett. Ezen értelmiségi csoport élére az egyedüli helyes módon csak Richard de Coudenhove Kalergi grófot állíthatjuk, azt az embert, aki bizonyosan a legtöbbet tette a mostani években az európai föderációért."
¹⁰ http://carmina-art.blogspot.com/
¹¹ http://mailart.hu/