A becsukott szem, a bedugott fül, a bezáródott elme nem tud mit kezdeni sem a lokális, sem a globális válsággal. A becsukott szem, a bedugott fül, az álcázás céljából meg se moccanó elme a válság könnyű prédája.

Akármennyire is nyomasztóak a körülmények, a teremtő elme nem vonulhat defenzívába. Ellenkezőleg! Minél átfogóbb a veszély, minél érzékelhetőbb, látványosabb a visszaesés, annál radikálisabb, hatásosabb válaszra van szükség.

A válság nem ok arra, hogy rémületünk szájába olyan szavakat adjunk, melyek életre keltik bennünk az apokalipszis négy lovasát. A világra nyitott értelem részleteiben is érzékeli a korábbi állapotoktól való eltérést. Érzékeli az egzisztenciális kiszikkadást, az életminőség romlását, a váratlanul összeomló sorsokat, emberi tragédiákat — feladatát mégis máshol és másban látja.

A bajokból kijutás kulcsa olyan zálog, amit a bölcs előrelátás, a lehetőségeket megértő cselekedet vált ki talán nem is soká. A nehézségeken minden áron való fölülkerekedés a kezdetek óta be van kódolva az ember természetébe. A félre hordó elmélet és a hibás gyakorlat kicsúszott a törvények és a kiszámíthatóság kontrollja alól. Ez a mozgatórugója a neuralgikussá vált világállapotnak.   

El lehet, és el is kell érni, hogy csökkenjen a válság szorítása, éspedig az élet minden területén. Erre kötelez bennünket az önmagunkhoz méltó feltételek és körülmények új alapokra helyezése, kimunkálása és a működőképesség biztosítása. 

A világválság nem ok arra, hogy a lehetőségek lezuhant sziklatömbjei elvegyék a kilátást a hit és a remény elől. Aki képes rá, hogy többet hozzon ki önmagából, mint korábban, az ne álljon be a sopánkodók, a siránkozók táborába. A tevékeny értelem nem fogadja el vitapartnernek a kishitűséget. A tevékeny értelem képes rá, hogy kibogozza az értelmetlen megkötöttségeket, hogy szorosabbá fűzze a hatékonyabb együttműködés szálait. A tevékeny értelemre vár, hogy visszavagdossa a túlfűtött vadhajtásait. A tevékeny értelem nem ad lovat azok alá, akiket komolyan foglalkoztat a megfutamodás gondola. A tevékeny értelem számít és várja a korrekciók véghezvivőit, a teljesítménynövelőket, a járható utak és területek feltérképezőit.

A világválság nem ok arra, hogy ölbe tett kézzel nézzük, miként fűzi szorosabbá a kapcsolatot a rossz a még rosszabbal. A válság nem ok arra, hogy érzékszerveink nélkülözzék azokat az örömöket, kellemes érzéseket, amikben korábban részük volt.

A megsokasodott bajok ellen egyetlen hatásos orvosság van: a kialakult helyzet átvilágítása, újraértelmezése, a cselekedetek pontosabb egymáshoz igazítása, igazodása.

Az alkotói tevékenység nem függvénye semmiféle gazdasági és pénzügyi válságnak.

A művész világra való reflektálása mostoha viszonyok közt is kikívánkozik, buzgárként tör a felszínre.

A műélvező lelki igénye, szépség utáni vágya nem vékony fonál, amit könnyedén tép ketté a romboló természetű válság.

A művészet tükrében, ide válság, oda válság, egy tisztultabb, áttekinthetőbbé tett világ jelenik meg.

Amennyire csak lehetséges, hatástalanná kell tenni a hátráltató momentumokat. A ma élők számára ez a legkisebb közös többszörös.

Ezekkel a gondolatokkal kívántam hozzájárulni a jó ügyet szolgáló válságtanácskozáshoz.

Mivel egészségem ellehetetlenítette személyes részvételemet, kérem, találják meg a módját levelem szószerinti felolvasásának. Szívélyes üdvözlettel: B. Artók Béla.