Mér' kéne új, nincs jobb a régi ágynál,

nyikorog bár, recseg egy pár rugó.

Igaz, melóm is több rajta, mit vártál?

Amit dúdolok, hangos altató.

Ágyon a kedvest, háziúr a csengőt -,

alázatos vagyok, szótlan bolond.

A zajra sem esek ki szerepemből,

ritmusok tartanak már csak nyomon.

Csöveken kótognak, mások lejöttek,

kalamol, cseng már az egész lakás.

Az ágy tovább ütemre meg-megsüpped,

mindegyik hang egy újabb vallomás.

Vágyra csengő, aztán meg fájdalom jön.

Disznó banda, rosszul nevelt sereg.

Röfögnek, lapogatnák libabőröm,

helyettük sült hal, én süketelek.

B. ARTók