És levelet ír B.Écsnek büszke vára,

Bartók országba, Artok Artjába:

Bartók, te árva, ki most fletón mennél ki

Amerikába, váság van nem érted ?

Te meg a Kékszakállt kiherélted?

Nincs neked üzleti érzéked, vakítsd

Is meg tán úgy többet ér, tanácsot Kurázsitól kérj!

— Nyitasd ki gazdag zsebeknek az egyik szobát,

árverezd el a másikat, a harmadik mondjon csődöt, a negyediket

bérbe ad, az ötödiket kilakoltasd, a hatodikkal tőzsdézz,

a hetedikbe váságfüvet tégy —

Találkoznunk kéne te, Ferenc Józsefre

Kérlek, a Monarchiára, Dualizmusra,

Írj nekem napot, órát, azt a tálentumát,

'Haydnra', 'Amadeusra', 'Falcora', 'Beethovenre'

Légy tekintettel, váságtanácskozás kell!

/Emlékezz: Maria Hilfe Strasse

(hétzenés kvarc óra, turmixgép, fagyiláda, videómagnó, ó

A Wartburgod tetején, micsoda idők/

— „azok az évek, úgy 80 körül...” —

Maria Hilfe Strasse, Maria Hilfe Strasse...testvér

Már könnyezem, tanácskozni gyere velem!

A G8-ak mit sem érnek, ha B.Artók és B.Écs nem beszélnek,

most, összefogás kell, a múlt időkre esküszünk,

nincs harag barát, szöktessünk együtt  szerájt...

---

A jó B.Artók, a bölcs Salamon,

Tudja, találkozni kell B.Éccsel,

Váság ellen váságfű kell,

És mindenféle fűszer, mely

Kigyógyítja az embert, meg

Egy kis zene is kell,

Hogy a fletóra dobott jószág

Hátha lábra kell,

Csak ne emlegesse a szomszéd

Ferenc Józsefet, se a Monarchiát,

És hanyagolja azt a Strassét,

Inkább, járjon egy-két sasszét

Valami operafeszten,

Egy északi szegleten, 

Miskolcra hozzuk össze hát,

Az a váságtanácskozást

S  tömködjük a váságfüvet békepipába,

S vigyázó szemünket vessük Kínára,

(Meg Amerikára)