Pasolini
Szálinger Balázs

Legutóbbi kötete: A sík (Ulpius-Ház, 2005). Sziveri János-, Petőfi- és Bródy Sándor-díjas, 2002-ben az Irodalmi Jelen Költészeti Díjával jutalmazták.
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél

Szálinger Balázs
Ezeregy
Nem egy térdig érő folyó,
csak egy bérbe adott kád,
melyből tetten ért hölgymanó
szemlesütve mered rád.
A táj sem a messzi Kelet,
csak a hűlő Kolozsvár,
hígbetonból varrt díszletek
közé vetett korosztály,
melyben senki meg nem marad,
idő viszi vagy gyorsvonat,
s ez — a legszebb állapot:
erdejében láthatod.
Nem is egy fa alá terít,
konyhája van, füstszagú,
össze abban hoz reggelit
neked, sürgős kis tanú,
odakötni nem akarna,
megetet, majd elbocsát;
ami neki nap a napra,
lábad alatt: olajág,
s tanaid csak néha bántja
az ezeregy éjszakára
következő kép — s a báj,
amivel a kádban áll.
Ezt a látványt el nem veszi
se férje, se utódja,
pedig félig sem isteni
kéz karcolta betonba,
mert az arcát ily pirosra
te festetted, s megmarad:
amiből a lábát mossa,
nem szent forrás, csak a csap;
tiéd, mert nem látod többet,
s tiéd, amit rejt előled:
szemérmétől az a fény —
mert átlátsz a tenyerén.